BALATON

Balatonfüred egyik legérdekesebb épülete

Nem csak nyáron érdemes Balatonfüredre látogatni - a Savanyóvíz kápolnája mindig látványos.
A DRKUKTART blog cikke - szmo.hu
2015. március 12.


Link másolása

Aki követ Instagramon, annak talán feltűnt, hogy pár napot Balatonfüreden töltöttem. Az eredeti cél hassüttetés és (bor)fesztiválozás volt, ámde - igencsak helyesen - az időjárás közbeszólt, így beiktattunk némi városnézést is. Miután annyi mindent láttunk, s az egyes látványosságokról készült fotók mennyiségük alapján megértek egy önálló bejegyzésre, így nem fárasztanám annyira a kedves Olvasót a tőlem megszokott lehetetlenül hosszú irománnyal, inkább több felé szedtem az élményhalmazt, hogy számos, emészthetőbb terjedelmű anyagot közöljek. Az első bejegyzés a csodálatos, a maga nemében itthon ritkaságszámba menő balatonfüredi Kerektemplomról született.

"A füredi „Savanyóvízhez” járó vendégek már a XVIII. század ötvenes éveitől kezdve kérték, hogy legyen a fürdőtelepen egy kápolna. (…) A telket Sipos Bertók Jánostól vették. Az alapkőletétel 1841. szeptember 21-én történt. A munka közben elfogyott a pénz, ezért az építtető tihanyi bencés apátság 1845-ben gróf Zichy Róberttől kölcsönt vett fel az építkezés folytatására." (Az idézetek forrása innen.)

bfured2

bfured1

bfured3

bfured4

bfured5

A Körtemplom (Kerektemplom vagy Kerek-templom) falára akasztott, kézzel írt ismertető értelmében a "Kerek-templom Füred egyik legérdekesebb nevezetessége. 1841-tól 1846-ig épült késő klasszicista stílusban Frumann Antal építész, győri rajztanár tervei szerint. A tervező a római Pantheon mintájára készült esztergomi Szent Anna-templom ihletésében alkotta finom művét. Az építkezést Rigler József építőmester vezette. A kőfaragásokat a győri Birkmayer és a keszthelyi Kugler, az asztalosmunkát Sturm Károly készítette.

A kör alaprajzú, centrális elrendezésű épületnek három oldala görögkereszt alakú, kiálló szárnyvégződésekkel lezárt. Homlokzatán nyitott előcsarnok, amelynek háromszögletes oromzatát négy ion oszlop hordja. Kupolájának közepén levilágító laterna nyúlik fel. A kupola-mennyezet rozettákkal díszített kazettás osztású. A kupolába átmenő csegelyeket Bucker Ferenc "Négy evangelista" képe ékesíti.

A főoltár falán Kaergling Henriettának 1846-ban készült képe van: "Krisztus és a szamarai asszony". A jobb oldali mellékoltár képét Vaszary János festette 1891-ben: "Krisztus a kereszten". A templom az istentisztelet helye: az imádság és az áldozatbemutatás felszentelt otthona."

Processed with VSCOcam with c1 preset

bfured7

bfured8

bfured9

bfured10

"A templom lanternájára a keresztet 1844. december 4-én tette fel Hayek Vencel uradalmi ácsmester, a felszentelést 1846. június 21-én végezte Bresztyenszky Béla tihanyi apát. A szentbeszédet Vezerle Ignác veszprémi teológia tanár mondta. Az ünnepségen részt vett Deák Ferenc is."

A Körtemplom (Kerektemplom) látogatásunkkor félig-meddig zárva volt: a nagykapun még beléphettünk, de a templombelsőt rácsos vaskapu választotta el tőlünk, így a képek is ennek megfelelő távolságból készültek.

A templom falára akasztott másik ismertető táblára írva az alábbiakat olvashatjuk:

"A Főoltárkép: Jézus és a szamariai asszony Jákob kutjánál. Szent János evangéliumában, 4. fejezet 1-30 tartó versében egy megkapóan mély és szép esemény leírását találjuk. Jézus Jákob kutjánál elfáradva és megszomjazva inni kér a szamariai asszonytól és hosszan elbeszélget vele. Az asszony csodálkozó viselkedésére Jézus kijelenti: "Ha tudnád Isten ajándékát és azt aki mondja neked: adj innom, inkább te kérnéd őt és ő élő vizet adna neked. Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok nem szomjazik meg soha többé." A hosszú beszélgetés folyamán kiderül, hogy Jézus a Messiás, a Fölkent. Jézus kinyilatkoztatja az asszonynak: "Én vagyok az, aki veled beszélek." A szamariai asszonyt öröm tölti el, a hit kegyelme és az örömhírt elmondja a város lakóinak is. Ezt az újszövetségi eseményt ábrázolja a művész Kärling Henrietta osztrák festő. A kép 1846-ban készült. Alkotója akkor a hírek szerint 17 éves. A művészek ritkán ábrázolják ezt a jelenetet és még ritkábban lett ez a főoltárok képe."

Valószínűleg a tapasztalat ihlette a fenti szöveget, szomorú: "Figyelem! A persely kifosztását a rejtett kamera a rendőrségnek felveszi."

bfured11

bfured12

Processed with VSCOcam with c1 preset

bfured14

bfured15

bfured16

bfured17

bfured18

bfured19

bfured20

"Az épület fennállásának százötvenedik évfordulójára kívül és belül megújult. Az oltárok restaurálását és aranyozását Csekőné Ruff Ilona pápai aranyozó végezte." (Forrás innen.)

"A bejárat mellett két bronz dombormű látható, az 1919-es kommunista terror elől Balatonfüreden menedéket találtak emlékére. A „Mit féltek, kicsinyhitűek” domborművet 1928-ben, Úrnapján avatták fel, alkotója Boldogfai Farkas Sándor. Az 1940-es évek végén történt eltávolítása után a domborművet a balatonfüredi plébánián őrizték, majd az 1990-es évek elején helyezték vissza. A menekültek neveit felsoroló domborművet ekkor készítették, az eredeti, papíralapú, megrongálódott kép után."

Ne feledkezz meg a DRKUKTART blogról sem: ne maradj le az újdonságokról, kövess Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BALATON
Videón, ahogy a viharos szél szétszedi a Balaton jegét
A vékony jégréteg egyre kisebb darabokra esett szét, amelyek aztán a déli part felé tolódtak, és közben tovább morzsolódtak.

Link másolása

Nem kímélte a Balatont részben beborító vékony jégréteget a pénteki szélvihar - írja az Időkép.

A viharos északnyugati szél egyre inkább feldarabolta, majd a déli part felé tolta a jégtáblákat, amelyek még kisebb darabokra törtek szét.

A Balatonnál a legerősebb széllökések a 70-80 km/órát is meghaladták pénteken. Az Időkép Fonyód, Várhegyen lévő magassági szélmérője 97 km/h-t mért kora délután.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BALATON
A Csobáncról, 200 kilométer távolságról fényképezte le az Alpok csúcsait egy amatőr fotós
A magasban erős szél fújt, így szokatlanul messze el lehetett látni a Balaton északi partjának hegyeiről.

Link másolása

A Balaton északi partjáról sikerült lefotóznia az Alpok havas csúcsait egy amatőr fotósnak, vagyis csaknem 200 kilométerre látott el.

Vanatka Martin négy éve fényképezi a Balaton-felvidéki tanúhegyeket, ezúttal is erre készült, mert onnan az Alpok vonalát még soha nem látta.

„Amire nem számítottam, hogy Sümeg felé tekintve, a tejköd és a sümegi vár mögött meglátom a Raab-hegységet és a Schneeberget, ezeknek a havas csúcsait. Ezek már mind az Alpok részeit képezik”

– mesélte a fotós.

Vaszkó András meteorológus az RTL Híradójának elmondta: „Az, hogy a köd, illetve a rétegfelhőzet teteje fölött nagy volt a látótávolság, annak köszönhető, hogy a nagyobb magasságokban erős szél fújt, így a szokásosnál lényegesen tisztább volt a levegő.”

A Föld görbülete miatt azonos magasságból körülbelül öt kilométerre lehet ellátni. A Csobánc 376, a Schneeberg több mint 2000 méter magas hegy. Így, ami különlegessé teszi a felvételt, az a távolság: a Schneeberg például 160 kilométerre van légvonalban a Csobánctól.

Az RTL Híradó teljes riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
7 látványosság a Balatonnál, amiért érdemes egy kicsit távolabb sétálni a parttól
A tó környékén áll hazánk egyik legromantikusabb épületmaradványa. De a parthoz közel van az egyik legszebb panorámát nyújtó templom és az egyik leglátogatottabb várunk is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2022. január 15.


Link másolása

A Balaton partja hatalmas vonzerő, a csillogó víztükör, a fenséges látvány rabul ejti látogatóját. Ám érdemes egy kicsit eltávolodni a vízparttól és kisebb-nagyobb sétát, kirándulást tenni a környékén is. Sok olyan szépséget rejt a táj, amit a nyári főszezonon kívül is szívesen ajánlunk.

1. A Káli-medence

Igazi természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók során a szél is alakította, így jöttek létre a látványos kőtengerek is. A szél által lecsiszolt hatalmas kövek rendkívüli látványt nyújtanak. A vidék egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű, a medence keleti szélén.

2. Balatonalmádi

Ez a település évközben is remek kirándulóhely. A gyönyörű környezet mellett a szoborparkot és több nevezetességet is érdemes felkeresni.

A város egyik fő látványossága a 2013-ban átadott Kézfogás – Európa szoborpark, amely egy kulturális és turisztikai attrakció a Szent Erzsébet ligetben. Több mint 50 szobor és térplasztika látható itt, köztük külföldi művészek alkotásai. Jó részüknek ez az állandó helye, de vannak, amiket csak ideiglenes jelleggel mutatnak be a parkban.

3. A fonyódi Nagyboldogasszony templom

Úgy tartják, hogy a Balatonnál az egyik legszebb panorámát a fonyódi Nagyboldogasszony templomnál találjuk. A román stílusban épült plébániatemplomot Gyalus László tervezte, és 1902-ben szentelték fel. A templomot később, 1920-ban átépítették, majd többször is felújították és tovább díszítették.

4. Szamárkő

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész.

5. A szigligeti vár

Különleges helyen áll a Balaton-felvidék híres vára, a szigligeti vár. Az épület a tó egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján vigyázza a vidéket. Múltja a 13. századig nyúlik vissza. A sokat látott épület végzetét azonban egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban lévő puskaport, a tűztől pedig leégett a vár. A gyönyörű vidéken álló vár Magyarország egyik leglátogatottabb vára.

6. A somogyvámosi romtemplom

Somogyvámos határában áll egy romtemplom, amelyet sokan úgy emlegetnek, mint a Balaton vidékének, sőt hazánknak is egyik legromantikusabb épületmaradványát. A mezőség közepén magasodó építmény valóban lenyűgöző. Egy korábbi régészeti kutatás azt igazolta, hogy a templom egy korábbi, 12. századi kisebb kápolna helyére épült. A kora gótikus stílusú középkori Pusztatemplomnak ma a romjai láthatók a somogyi lankák, dűnék és szántóföldek között. A – manapság – Ihász-dűlőnek nevezett részen áll már 800 éve. Mivel a természet veszi körül, így minden évszakban érdekes és szép látványt nyújt a kövekből, téglákból álló torony.

7. A balatoni napfelkelte

A napkeltében van az a bizonyos pár pillanat, mikor az első napsugár áttör a sötét égbolton. Még csak ígéri, hogy hamarosan teljes pompájában előbukkan, még nem melegít, még ő is készülődik. De jelzi: állj meg, várj! Ilyenkor tényleg megáll minden arra a pillanatra. A víz elsimul, a csónak nem ring, a madár elhalkul a fészekben. Az ember pedig ül, a lélegzetét visszafojtja, és átadja magát a természetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
Jégkása lett a Balatonból Siófoknál
A fagypont alatti hőmérséklet és a szél okozza a jelenséget.
Fotó: Facebook/Időkép - szmo.hu
2022. január 12.


Link másolása

Az Időkép új videót közölt Facebook-oldalán, amelyen jól látszik a zord időjárás hatása.

Az élő kamerák rögzítették, ahogyan a Balaton, Hotel Lidó előtti szakaszán folyamatosan jégkása képződött.

„A szél és a -6 fokos fagy fodros jégtakarót húzott a siófoki partszakaszra.”
- írták a videóhoz.

Egy tegnap készült fotót is csatoltak mellé, ahol jól látszik, hogy még nyoma sem volt a jégtakarónak.

A teljes videó felvétel itt tekinthető meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: