hirdetés

BALATON

A Balaton legrejtélyesebb helye Zamárdiban

Átrepült a tavon, Jézus lábnyomát őrzi vagy egyszerűen fehér lovakat áldoztak rajta? Mi az igazság a Szamárkő kapcsán?
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2021. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész. Margittay Rikárd cikke nyomán az addig szinte ismeretlen kő egycsapásra a figyelem középpontjába került.

Az említett cikk amellett, hogy magyarázattal próbált szolgálni a kő használatára és a rajta található különös jelekre, sorra vette az akkor fellelhető – és meglepő módon máig fennmaradt – mítoszokat is.

Az első ilyen szóbeszéd,

hogy a kő – és rajta keresztül a település – onnan kapta a nevét, hogy a tihanyi apátság itt legeltette a szamarait a 1700-1800-as években. Ezt a legendát azonban már az 1960-as években megcáfolták a levéltárakban talált bizonyítékok segítségével. A történet ugyanis két helyen is sántított. Egyrészt az említett dátumoknál jóval korábban, az 1571—72. évi török kincstári adó-lajstromban Szamárkő néven említik a területet, (amiből később a Zamárdi nevet is eredeztetik) másrészt az apátság a környéket akkoriban zsellérlegelőnek adta. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy az apátság állatai ezek után itt biztosan nem legelhettek többé, hiszen a terület a zselléreké lett.

A következő érdekes mítosz

a Szamárkő kapcsán, hogy a sziklát a tihanyi tűzhányó kitörése repítette át a Balaton felett, majd itt csapódott a földbe. Ezt – és néhány későbbi elméletet – táplálja a tény, hogy a szikla jól látható a tihanyi félszigetről, lévén a Kőhegynek az arra eső oldalán található. A cáfolat ezesetben a geológusoktól érkezett, akik rámutattak, hogy az említett tűzhányó egy ún. iszapvulkán volt, ami ritkán lövell magából köveket, ekkorát pedig biztosan nem. Ráadásul a Szamárkő anyaga nem vulkanikus bazalt vagy turfa, hanem üledékes kőzet, melyben az őskori pannontengeri csigák lenyomata is felismerhető.

Fennmaradt – Margittay elképzelésén kívül – még egy legenda,

melynek vizsgálatára nem nyílt lehetőség, ez pedig Jézus lábnyomának története. A kövön a mai napig fellehető két bemélyedés, mely Margittay idejében még sokkal jobban emlékeztettek egy ember- és egy ló vagy szamár nyomára. A szóbeszéd azt tartja, hogy Jézus megjelent itt, a Balaton mellett és a kőre lépve, neki és jószágának nyoma is fennmaradt az örökkévalóságnak (persze nehéz lenne megindokolni, hogy miként maradt fenn kétezer évig a nyom, ha nyolcvan év alatt szinte felismerhetetlenné kopott, ám a hit nem tudományos fejtegetés kérdése). A legendára itt talán a római Quo Vadis kő adhat magyarázatot. A Santa Maria in Palmis-templomban található (másolat) állítólag szintén Jézus és szamara nyomát őrzi.

hirdetés
De nézzük meg, hogy mit állított saját elmélete alapján Margittay Rikárd az amatőr, de igen dús fantáziájú régész.

Az ő idejében még sokkal jobban látható volt a kövön egy igen szabályos köralakú, mesterséges lyuk. A férfi úgy gondolta, hogy ez a kivájás igen árulkodó. Kutatásai alapján a pogánykori áldozó oltároknak jellegzetes ismertetőjele – ezen a „tűzgödrön” kívül, hogy - fekvésük keleti irányú, és hátul félkör­szerű magaslat van, ahonnan a nép a szertartást nézte. A környéket tekintve további elvárás a közeli pogánykori telep, az erdő (Szent liget), mely a követ körülvette és a szomszédos bővizű forrás, melyek itt egytől egyig rendelkezésre álltak. Ráadásul Margittay szerint a név is árulkodó!

Az ország térképét vizsgálva több hasonló nevű követ is találunk, mint Disznókő, Lókő, Ebkő. Ezeknek többsége – a férfi szerint – szintén állatok, pl. fehér lovak áldozására szolgáló oltár volt.

Pogány áldozati szertartás egy ókori domborművön

Nevüket végül az egyháztól kapták, mely az ilyen visszataszító vagy éppen nevetséges állatokkal kívánták elijeszteni az embereket a bálványimádattól. Bár 1963 körül átvizsgálták a kő környékét, ám egy emberi temetőn kívül semmit sem találtak. Sajnos úgy tűnik, hogy ez a mítosz is csupán mendemonda marad, bizonyíték hiányában. De akkor mi is lehet a Szamárkő titka?

Nos, a mai állás szerint

a tűzgödör vagy tűzlyuk elméletét és a kő helyének fontosságát egyáltalán nem lehet elvetni. Az, hogy a Szamárkő egy, a tó több részéről is jól látható helyen van, valószínűsíti, hogy a rómaiak vagy a tihanyi apátság, (esetleg a kelták) jelzésekre használták (a rómaiak jelzőrendszeréről a „Balaton Nazca-vonalai”-ról itt írtunk korábban). Szintén nem elképzelhetetlen, hogy ugyanezen népek valamilyen határjelzőként használták a követ, hiszen erre utaló feljegyzések is találhatóak a levéltárakban, bár a kő pontos azonosítása nem könnyű ma már.

Persze az sincsen kizárva, hogy a szikla neve egyszerűen arra utal, hogy ez az a kő, melyről a legtöbb szamárságot hordták össze az évtizedek alatt...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BALATON
A Csobáncról, 200 kilométer távolságról fényképezte le az Alpok csúcsait egy amatőr fotós
A magasban erős szél fújt, így szokatlanul messze el lehetett látni a Balaton északi partjának hegyeiről.

Link másolása

hirdetés

A Balaton északi partjáról sikerült lefotóznia az Alpok havas csúcsait egy amatőr fotósnak, vagyis csaknem 200 kilométerre látott el.

Vanatka Martin négy éve fényképezi a Balaton-felvidéki tanúhegyeket, ezúttal is erre készült, mert onnan az Alpok vonalát még soha nem látta.

„Amire nem számítottam, hogy Sümeg felé tekintve, a tejköd és a sümegi vár mögött meglátom a Raab-hegységet és a Schneeberget, ezeknek a havas csúcsait. Ezek már mind az Alpok részeit képezik”

– mesélte a fotós.

Vaszkó András meteorológus az RTL Híradójának elmondta: „Az, hogy a köd, illetve a rétegfelhőzet teteje fölött nagy volt a látótávolság, annak köszönhető, hogy a nagyobb magasságokban erős szél fújt, így a szokásosnál lényegesen tisztább volt a levegő.”

A Föld görbülete miatt azonos magasságból körülbelül öt kilométerre lehet ellátni. A Csobánc 376, a Schneeberg több mint 2000 méter magas hegy. Így, ami különlegessé teszi a felvételt, az a távolság: a Schneeberg például 160 kilométerre van légvonalban a Csobánctól.

hirdetés
Az RTL Híradó teljes riportja

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BALATON
A Káli-medence egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű
A kilátóból elképesztő látvány tárul a szemünk elé, kedvcsinálónak megmutatjuk, mit láthatsz, ha te is útrakelsz és felfedezed ezt a valaha tenger borította, majd vulkánok által átalakított vidéket.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. november 13.


Link másolása

hirdetés

A nyári szezonon kívül is tartogat felfedeznivaló látványosságokat a Balaton és környéke. Ilyen természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók szelei is alakították, így alakultak ki a látványos kőtengerek is.

A szél által lecsiszolt hatalmas kövek rendkívüli látványt nyújtanak.
Az egyik legszebb kilátás a Fekete-hegy tetején lévő kilátóból élvezhető, innen ellátni az egész Káli-medencére, de szép a látvány Tapolca és Tihany felé is. A medencében folyik a Burnót-patak, ami végül a távolból felvillanó Balatonba ömlik.

A vidék egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű, a medence keleti szélén.

A kőzetek mozgalmas múltról mesélnek. 10 millió éve még a Pannon-tenger hullámzott itt, majd vulkáni centrumok alakultak ki 6-3 millió éve, melyek kisebb kitöréseket is produkáltak. A leírások szerint a "kis" vulkánokból először gőzök és gázok jelentek meg, majd törmelékek és kőzetpor hullott a vízbe. Ebből jött létre a tufit, majd a tufa. Végül erre ömlött rá a láva, ami szabályos lefolyásokban szilárdult meg.

hirdetés

Az időjárás is megváltozott, a szél és a víz munkája nyomán lassanként lekoptak a felszínek, csak a bazalt állt ellent a viszontagságoknak. Legvégül már csak a vulkáni kúpok, a tanúhegyek őrizték meg a régi természeti katasztrófák emlékét. A látványos hegybelső Magyarországon egyedülálló, de Európában is ritkaságnak számít.

A Balaton medencéje pedig még később, csak 15-20 ezer éve alakult ki és töltődött fel édesvízzel.

A 337 méter magas Hegyestű is egy tanúhegy, Zánka és Monoszló között.

Az eredeti formáját a bazaltbányászat alakította át. A kúp formát elveszítette, viszont a kitermelés miatt láthatóvá vált a hegy belseje,

belső szerkezete, a vulkáni kürtőben oszlopokká szilárdult bazalt. A kitermelés 1930-ban kezdődött, majd a védelemnek köszönhetően 1970-ben befejezték a kitermelést, így a hegy fele végül megmenekült.

A régi bánya természetvédelem alá került, a területet rendezték és az egykori bazaltbánya épületében egy kiállítást is készítettek, amely a hely természeti értékeit, a valaha volt bányászatot, a földtörténeti érdekességeket mutatja be.

A mai növényzetére jellemző a karsztbokorerdő és a cserszömörce, valamint a cseres-kocsánytalan tölgyesek. A táj adottságai pedig kiválóak szőlőtermesztésre.

A vidéket már őseink is felfedezték és lakták. Ásatások során Árpád-kori cserepeket és egy falgyűrűt is találtak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON
Téli programok: tobozszüret, advent, kézműveskedés és ünnepi menüajánlat a Balaton Édenkertjében
A Folly Arborétum és Borászat egész évben várja a látogatókat, az ünnepi időszakban izgalmasabbnál izgalmasabb programokkal készülnek!

Link másolása

hirdetés

A badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászat egész évben nyitva van, az adventi és ünnepi időszakban hamisítatlan téli programokkal, kézműveskedéssel, forró italokkal és nem utolsósorban ünnepi menüajánlattal várja a vendégeit.

Az étteremben melengető fények, ünnepi muzsika kíséretében kóstolhatjuk végig a téli étlapot. Az elsősorban szezonális fogásokat felvonultató kínálat összeállításában a séf, Turcsics Gábor nagy hangsúlyt fektetett a helyi és környékbeli alapanyagokra, így a Folly téli menüjében tapolcai a pisztráng, vászolyi a sajt és saját fűszerkertben termett a csombor. Az évszakhoz igazodó ízvilágú desszertekről a mestercukrász, Mohácsi Zoltán gondoskodik, egyik remekműve a gluténmentes Arborétum tortája, amelyhez az aszalt sárgabarackot a Folly Cédrus borába áztatja, de érdemes megkóstolni a külön ajánlatban kávéval együtt is kérhető narancsos gesztenye alagutat is. A decemberi hétvégéken és a karácsonyi szünet egész ideje alatt újra nyitva tart a Panoráma kávézó - nincs is annál kellemesebb, mint a mesés balatoni panoráma mellett kóstolni meg a Folly díjnyertes borait.

Tobozszüret a Follyban

A Folly idén is megrendezi az immár hagyományos tobozszüretet - ezúttal advent harmadik hétvégéjén, december 11-én várnak mindenkit egy jó hangulatú, szüretelős napra. A tobozok szüretelése minden évben egyedülálló élmény a Follyban. Idén két vezetett túra indul majd az öthektáros arborétum szüretelésre váró atlasz- és himalájai cédrusaihoz, valamint a kert büszkeségeihez, az óriástobozú fenyőkhöz.

A kertlátogatások 11 és 14 órakor indulnak, a programok tobozbemutatóval kezdődnek. Az egész kertet bemutató kirándulások során a Folly kollégája speciális technikával mászik fel egy-egy fára – hogy melyikre pontosan, ez közvetlenül a szüret előtt dől el. Nagy öröm, hogy idén is útba ejtik az óriástobozú fenyőket, hiszen a tavalyi látványos, alpintechnikai eszközökkel betakarított óriástobozok szürete után rendhagyó módon most is található érett toboz a fákon. A tobozok kizárólag magfogás céljából kerülnek leszüretelésre, nem vihetők el, de a szüret napján a Folly ajándéktobozokkal kedveskedik a vendégeknek, akik többféle toboz közül választhatnak majd.

A Folly programjairól további információ ezen a linken érhető el!

hirdetés
Fejlesztések a Follyban

Azonban nemcsak a téli fogások, a hétvégi ajánlatok és az ünnepi programok kapcsán élénkült meg az élet az arborétumban: október közepén komoly fejlesztés kezdődött, aminek eredményeit már jövő tavasszal birtokba vehetik a látogatók.

A Kisfaludy 2030 turisztikai attrakciófejlesztési pályázat keretében chill terasz és szabadtéri mozi nyílik, felújításra kerülnek az ösvények és utak burkolatai, új ülőpadokat, bútorokat, függőágyakat helyeznek ki, és a kisgyermekes családokra gondolva új, tematikus és babakocsival bejárható sétautakat is kialakítanak a kertben. Megújul a beléptetés és infokommunikációs jegyrendszert terveznek bevezetni, emellett elektromos kerékpártöltőt és autótöltőt építenek ki.

A kertben jelenleg is növényismertető táblák, tablók segítik a látogatók ismeretszerzését, a tervek között azonban a teljes kerten belüli kommunikáció újragondolása is szerepel. Az arborétum különböző pontjain izgalmas képzőművészeti remekművek, land-art alkotások, szobrok erősítik majd az egyedi kertélményt. Megújul a Folly parkolója is.

Az arborétum és ami mögötte van

Az arborétum megszületése és fejlődése a családi összefogás és alkotás igazi sikertörténete: ma talán ez az egyetlen olyan arborétum a Kárpát-medencében, amelyet – 116 évvel az alapítás után is –, az alapító család művel és fejleszt tovább. Az ősök szeretete, hite és kemény munkája ma is ott rejtőzik a fák és szőlőtőkék között.

A kertet most gondozó és vezető negyedik generációnak köszönhetően az arborétum ma komplex élménycsomagot nyújt a látogatóknak. Az évszakról évszakra változó kínálattal dolgozó, egész éves nyitvatartású étterem, a neves díjakkal elismert borászat, a helyben sütött süteményeket kínáló kávézó, valamint a saját termékek és a növényáruda mind hozzájárulnak a Folly kertélmény teljességéhez. A Follynlove törzskártyaprogramban résztvevők egy éven keresztül ingyenesen látogathatják az Arborétumot és számos kedvezményt vehetnek igénybe.

Egy kis Folly a fa alá!

Karácsony közeledtével kedvünkre válogathatunk a Folly ünnepi ajándékcsomagjai között is.

Az idei év újdonsága, hogy a Folly teák, szörpök és borok mellett a Folly Roll-t és a külön erre az alkalomra készített zabsütiket is beletették a csomagokba.

Aki számára pedig fontos a fenntarthatóság, a környezetvédelem és hosszabb távon gondolkozik, annak tökéletes ajándék egy örökbefogadott fa, amelyet az örökbefogadó nevére állítanak ki. A Fogadj örökbe egy Folly fát! kampány keretében az arborétum fáit és növényeit fogadhatjuk örökbe, akár az ajándékozott nevére. Az örökbefogadás mikéntjéről a Folly oldalán olvashatóak a tudnivalók.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON
Fénytraktorok felvonulása - zajlik az élet Balatonlellén, a Balaton téli fővárosában
Az év végére és a jövő év elejére is szerveznek látványos programokat, így érdemes lesz a hidegebb idő ellenére is ellátogatni a magyar tenger partjára.

Link másolása

hirdetés

Balatonlellén mindig történik valami: a karácsony utáni napon óriási siker volt a II. Traktoros Karácsonyi Felvonulás, az év utolsó napján pedig kilencedik alkalommal szállnak vízre a vitorlázás szerelmesei a Szilveszteri Regatta vitorlásversenyen Balatonlellén.

Balatonlellén vállalkozó kedvű helyiek már évek óta dolgoznak azon, hogy a Balaton rugaszkodjon el a lángos-nyár-strand szavak hármasától. Több olyan – országosan is egyedülálló - kezdeményezés valósult meg a városban, ami ezt a célt hivatott szolgálni.

2015 óta karácsonyi vásárral és gasztro rendezvénnyel nyitják meg az adventi időszakot. 2016-ban itt nyílt meg a Balaton első műjégpályája, ami ráadásul közvetlenül a Balaton partra épült. Helyi összefogás segítségével díszítik fel karácsonyi fényekkel a szabadtéri színpad mellett található parkot, ami az évek alatt kedvelt turista látványosság lett. Szentestén különleges fényfestés kerül az Városháza épületére, a helyiek legnagyobb örömére.

Külföldi példát adaptálva a Dél-Balatoni 4x4 Terepjárós Egyesület

idén második alkalommal rendezte meg a Traktoros Karácsonyi Felvonulást, ahol húsz, díszesen kivilágított jármű pompázott Balatonlelle és Balatonboglár utcáin.

A Fuss Neki Futófesztivál szervező brigádja által szervezett Szilveszteri Futógála a futni vágyók közkedvelt év végi eseménye. A legrégebbi hagyomány viszont kétségkívül az, hogy vitorlásversennyel búcsúztatják az óévet, és megrendezik a Szilveszteri Regattát a Balatonlelle előtti vízterületen.

hirdetés

A szilveszteri megmérettetés lesz a Téli Vitorlás Versenysorozat második állomása, ugyanis december elején rendezték meg a Mikulás Regattát, ahol rekord számú – 31 résztvevő szállt vízre.

A Téli Vitorlás Versenysorozat nem titkolt célja a szezon hosszabbítás, szeretnék megmutatni, hogy a Balaton télen is hajózható, és szeretnék biztosítani, hogy a téli időszakban is hódolhassanak a vitorlázásnak a sportág szerelmesei.

A verseny történetében két alkalommal az időjárás nem tette lehetővé a hajózást, a szervezők szerint ebben semmi meglepő nincs. „Az utóbbi években nagyon szeszélyes az időjárás, pont ugyanannyi az esélye, hogy akár 15-18 fok legyen egy téli versenyen, mint annak, hogy befagyjon a tó. A legfontosabb, hogy mi minden óvintézkedést megtegyünk azért, hogy a résztvevők biztonságban hajózhassanak. A verseny indulása óta partnerünk a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, akik figyelnek és vigyáznak ránk!” – mondta Tóth Balázs a Hello Balatonlelle Egyesület elnöke. A verseny délelőtt 11 órakor indul és a tervek szerint a versenyzők két futamban mérik össze tudásukat.

A szervezők a nézőkre is gondolnak: rengeteg egyéb programmal készülnek azok számára, akik nézőként, a partról követik az eseményeket. A mozogni vágyóknak ott a BL műjégpályája valamint azok, akik testközelből szeretnének részesei lenni a versenynek, felülhetnek egy nézőhajóra. Bár ez az év utolsó vitorlásversenye a Balatonon, a téli vitorlás versenysorozat nem ér véget. Februárban jön a Farsangi Regatta, márciusban pedig a Tavaszi Regattával ér véget a téli vizes küzdelem.

A balatonlellei rendezvénytér is benépesül az év utolsó napján: első alkalommal - Városi Szilveszter néven - egy óévbúcsúztató partyt szerveznek. Az új évben sem hagy senkit események nélkül Balatonlelle, ugyanis február 5-én ugyanitt kerül megrendezésre a IV. Lellei GasztroFarsang. Hisz Balatonlellén mindig történik valami!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: