BALATON

A Balaton legrejtélyesebb helye Zamárdiban

Átrepült a tavon, Jézus lábnyomát őrzi vagy egyszerűen fehér lovakat áldoztak rajta? Mi az igazság a Szamárkő kapcsán?
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2021. augusztus 06.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész. Margittay Rikárd cikke nyomán az addig szinte ismeretlen kő egycsapásra a figyelem középpontjába került.

Az említett cikk amellett, hogy magyarázattal próbált szolgálni a kő használatára és a rajta található különös jelekre, sorra vette az akkor fellelhető – és meglepő módon máig fennmaradt – mítoszokat is.

Az első ilyen szóbeszéd,

hogy a kő – és rajta keresztül a település – onnan kapta a nevét, hogy a tihanyi apátság itt legeltette a szamarait a 1700-1800-as években. Ezt a legendát azonban már az 1960-as években megcáfolták a levéltárakban talált bizonyítékok segítségével. A történet ugyanis két helyen is sántított. Egyrészt az említett dátumoknál jóval korábban, az 1571—72. évi török kincstári adó-lajstromban Szamárkő néven említik a területet, (amiből később a Zamárdi nevet is eredeztetik) másrészt az apátság a környéket akkoriban zsellérlegelőnek adta. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy az apátság állatai ezek után itt biztosan nem legelhettek többé, hiszen a terület a zselléreké lett.

A következő érdekes mítosz

a Szamárkő kapcsán, hogy a sziklát a tihanyi tűzhányó kitörése repítette át a Balaton felett, majd itt csapódott a földbe. Ezt – és néhány későbbi elméletet – táplálja a tény, hogy a szikla jól látható a tihanyi félszigetről, lévén a Kőhegynek az arra eső oldalán található. A cáfolat ezesetben a geológusoktól érkezett, akik rámutattak, hogy az említett tűzhányó egy ún. iszapvulkán volt, ami ritkán lövell magából köveket, ekkorát pedig biztosan nem. Ráadásul a Szamárkő anyaga nem vulkanikus bazalt vagy turfa, hanem üledékes kőzet, melyben az őskori pannontengeri csigák lenyomata is felismerhető.

Fennmaradt – Margittay elképzelésén kívül – még egy legenda,

melynek vizsgálatára nem nyílt lehetőség, ez pedig Jézus lábnyomának története. A kövön a mai napig fellehető két bemélyedés, mely Margittay idejében még sokkal jobban emlékeztettek egy ember- és egy ló vagy szamár nyomára. A szóbeszéd azt tartja, hogy Jézus megjelent itt, a Balaton mellett és a kőre lépve, neki és jószágának nyoma is fennmaradt az örökkévalóságnak (persze nehéz lenne megindokolni, hogy miként maradt fenn kétezer évig a nyom, ha nyolcvan év alatt szinte felismerhetetlenné kopott, ám a hit nem tudományos fejtegetés kérdése). A legendára itt talán a római Quo Vadis kő adhat magyarázatot. A Santa Maria in Palmis-templomban található (másolat) állítólag szintén Jézus és szamara nyomát őrzi.

De nézzük meg, hogy mit állított saját elmélete alapján Margittay Rikárd az amatőr, de igen dús fantáziájú régész.

Az ő idejében még sokkal jobban látható volt a kövön egy igen szabályos köralakú, mesterséges lyuk. A férfi úgy gondolta, hogy ez a kivájás igen árulkodó. Kutatásai alapján a pogánykori áldozó oltároknak jellegzetes ismertetőjele – ezen a „tűzgödrön” kívül, hogy - fekvésük keleti irányú, és hátul félkör­szerű magaslat van, ahonnan a nép a szertartást nézte. A környéket tekintve további elvárás a közeli pogánykori telep, az erdő (Szent liget), mely a követ körülvette és a szomszédos bővizű forrás, melyek itt egytől egyig rendelkezésre álltak. Ráadásul Margittay szerint a név is árulkodó!

Az ország térképét vizsgálva több hasonló nevű követ is találunk, mint Disznókő, Lókő, Ebkő. Ezeknek többsége – a férfi szerint – szintén állatok, pl. fehér lovak áldozására szolgáló oltár volt.

Pogány áldozati szertartás egy ókori domborművön

Nevüket végül az egyháztól kapták, mely az ilyen visszataszító vagy éppen nevetséges állatokkal kívánták elijeszteni az embereket a bálványimádattól. Bár 1963 körül átvizsgálták a kő környékét, ám egy emberi temetőn kívül semmit sem találtak. Sajnos úgy tűnik, hogy ez a mítosz is csupán mendemonda marad, bizonyíték hiányában. De akkor mi is lehet a Szamárkő titka?

Nos, a mai állás szerint

a tűzgödör vagy tűzlyuk elméletét és a kő helyének fontosságát egyáltalán nem lehet elvetni. Az, hogy a Szamárkő egy, a tó több részéről is jól látható helyen van, valószínűsíti, hogy a rómaiak vagy a tihanyi apátság, (esetleg a kelták) jelzésekre használták (a rómaiak jelzőrendszeréről a „Balaton Nazca-vonalai”-ról itt írtunk korábban). Szintén nem elképzelhetetlen, hogy ugyanezen népek valamilyen határjelzőként használták a követ, hiszen erre utaló feljegyzések is találhatóak a levéltárakban, bár a kő pontos azonosítása nem könnyű ma már.

Persze az sincsen kizárva, hogy a szikla neve egyszerűen arra utal, hogy ez az a kő, melyről a legtöbb szamárságot hordták össze az évtizedek alatt...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BALATON
Videón, ahogy a viharos szél szétszedi a Balaton jegét
A vékony jégréteg egyre kisebb darabokra esett szét, amelyek aztán a déli part felé tolódtak, és közben tovább morzsolódtak.

Link másolása

Nem kímélte a Balatont részben beborító vékony jégréteget a pénteki szélvihar - írja az Időkép.

A viharos északnyugati szél egyre inkább feldarabolta, majd a déli part felé tolta a jégtáblákat, amelyek még kisebb darabokra törtek szét.

A Balatonnál a legerősebb széllökések a 70-80 km/órát is meghaladták pénteken. Az Időkép Fonyód, Várhegyen lévő magassági szélmérője 97 km/h-t mért kora délután.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BALATON
A Csobáncról, 200 kilométer távolságról fényképezte le az Alpok csúcsait egy amatőr fotós
A magasban erős szél fújt, így szokatlanul messze el lehetett látni a Balaton északi partjának hegyeiről.

Link másolása

A Balaton északi partjáról sikerült lefotóznia az Alpok havas csúcsait egy amatőr fotósnak, vagyis csaknem 200 kilométerre látott el.

Vanatka Martin négy éve fényképezi a Balaton-felvidéki tanúhegyeket, ezúttal is erre készült, mert onnan az Alpok vonalát még soha nem látta.

„Amire nem számítottam, hogy Sümeg felé tekintve, a tejköd és a sümegi vár mögött meglátom a Raab-hegységet és a Schneeberget, ezeknek a havas csúcsait. Ezek már mind az Alpok részeit képezik”

– mesélte a fotós.

Vaszkó András meteorológus az RTL Híradójának elmondta: „Az, hogy a köd, illetve a rétegfelhőzet teteje fölött nagy volt a látótávolság, annak köszönhető, hogy a nagyobb magasságokban erős szél fújt, így a szokásosnál lényegesen tisztább volt a levegő.”

A Föld görbülete miatt azonos magasságból körülbelül öt kilométerre lehet ellátni. A Csobánc 376, a Schneeberg több mint 2000 méter magas hegy. Így, ami különlegessé teszi a felvételt, az a távolság: a Schneeberg például 160 kilométerre van légvonalban a Csobánctól.

Az RTL Híradó teljes riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
7 látványosság a Balatonnál, amiért érdemes egy kicsit távolabb sétálni a parttól
A tó környékén áll hazánk egyik legromantikusabb épületmaradványa. De a parthoz közel van az egyik legszebb panorámát nyújtó templom és az egyik leglátogatottabb várunk is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2022. január 15.


Link másolása

A Balaton partja hatalmas vonzerő, a csillogó víztükör, a fenséges látvány rabul ejti látogatóját. Ám érdemes egy kicsit eltávolodni a vízparttól és kisebb-nagyobb sétát, kirándulást tenni a környékén is. Sok olyan szépséget rejt a táj, amit a nyári főszezonon kívül is szívesen ajánlunk.

1. A Káli-medence

Igazi természeti csoda a békés, romantikus, szinte idillikus táj, a Káli-medence, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Különös érdekessége, hogy az itt húzódó hegyek egy része fekete homokkőből van, de többet bazalttakaró borít. A felszínt az évmilliók során a szél is alakította, így jöttek létre a látványos kőtengerek is. A szél által lecsiszolt hatalmas kövek rendkívüli látványt nyújtanak. A vidék egyik fő nevezetessége a félbevágott, kúp alakú Hegyestű, a medence keleti szélén.

2. Balatonalmádi

Ez a település évközben is remek kirándulóhely. A gyönyörű környezet mellett a szoborparkot és több nevezetességet is érdemes felkeresni.

A város egyik fő látványossága a 2013-ban átadott Kézfogás – Európa szoborpark, amely egy kulturális és turisztikai attrakció a Szent Erzsébet ligetben. Több mint 50 szobor és térplasztika látható itt, köztük külföldi művészek alkotásai. Jó részüknek ez az állandó helye, de vannak, amiket csak ideiglenes jelleggel mutatnak be a parkban.

3. A fonyódi Nagyboldogasszony templom

Úgy tartják, hogy a Balatonnál az egyik legszebb panorámát a fonyódi Nagyboldogasszony templomnál találjuk. A román stílusban épült plébániatemplomot Gyalus László tervezte, és 1902-ben szentelték fel. A templomot később, 1920-ban átépítették, majd többször is felújították és tovább díszítették.

4. Szamárkő

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész.

5. A szigligeti vár

Különleges helyen áll a Balaton-felvidék híres vára, a szigligeti vár. Az épület a tó egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján vigyázza a vidéket. Múltja a 13. századig nyúlik vissza. A sokat látott épület végzetét azonban egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban lévő puskaport, a tűztől pedig leégett a vár. A gyönyörű vidéken álló vár Magyarország egyik leglátogatottabb vára.

6. A somogyvámosi romtemplom

Somogyvámos határában áll egy romtemplom, amelyet sokan úgy emlegetnek, mint a Balaton vidékének, sőt hazánknak is egyik legromantikusabb épületmaradványát. A mezőség közepén magasodó építmény valóban lenyűgöző. Egy korábbi régészeti kutatás azt igazolta, hogy a templom egy korábbi, 12. századi kisebb kápolna helyére épült. A kora gótikus stílusú középkori Pusztatemplomnak ma a romjai láthatók a somogyi lankák, dűnék és szántóföldek között. A – manapság – Ihász-dűlőnek nevezett részen áll már 800 éve. Mivel a természet veszi körül, így minden évszakban érdekes és szép látványt nyújt a kövekből, téglákból álló torony.

7. A balatoni napfelkelte

A napkeltében van az a bizonyos pár pillanat, mikor az első napsugár áttör a sötét égbolton. Még csak ígéri, hogy hamarosan teljes pompájában előbukkan, még nem melegít, még ő is készülődik. De jelzi: állj meg, várj! Ilyenkor tényleg megáll minden arra a pillanatra. A víz elsimul, a csónak nem ring, a madár elhalkul a fészekben. Az ember pedig ül, a lélegzetét visszafojtja, és átadja magát a természetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
Jégkása lett a Balatonból Siófoknál
A fagypont alatti hőmérséklet és a szél okozza a jelenséget.
Fotó: Facebook/Időkép - szmo.hu
2022. január 12.


Link másolása

Az Időkép új videót közölt Facebook-oldalán, amelyen jól látszik a zord időjárás hatása.

Az élő kamerák rögzítették, ahogyan a Balaton, Hotel Lidó előtti szakaszán folyamatosan jégkása képződött.

„A szél és a -6 fokos fagy fodros jégtakarót húzott a siófoki partszakaszra.”
- írták a videóhoz.

Egy tegnap készült fotót is csatoltak mellé, ahol jól látszik, hogy még nyoma sem volt a jégtakarónak.

A teljes videó felvétel itt tekinthető meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: