BALATON

A Balaton inspirálta design termékeket készít egy fiatal magyar pár

Ha szeretitek a Balatont, a mesés színvilágait és még az ékszereket is, akkor imádni fogjátok a Balcsikék párosát, akik annyira rajonganak ezért a különleges tóért, hogy oda is költöztek. Így személyesebb élmények inspirálják a munkáikat.

Link másolása

Mi is az a PandArte blog? Bánhidi Dóra több mint három éve a fejébe vette, hogy minden olyan dolgot megismertet a világgal, ami kreatív ötletből született. "Blogomon rengeteg hazai tervezőről, innovatív ötletről, helyről és designról írok, mert ezzel szeretném inspirálni az embereket arra, hogy megtalálják önmaguk 'ajándékát', vagyis azt, hogy ők miben a legkreatívabbak" - írja Dóra.

Tuli-Berke Adrienn Tihana és Tuli Krisztián, két balatoni grafikus és a Balcsikék márka alapítói, tervezői. Teljesen odavannak a Balatonért és szeretnék dizájn márkájukkal másoknak is megmutatni mennyire különleges, sokoldalú és szerethető a Balcsi! Nem csak alkotótársként, hanem házaspárként is együttműködnek, így a Balcsikék egy igazi kis családi manufaktúra.

- Hogyan született meg a balatonos márka ötlete és MIÉRT?

- Mindketten a Balatonnál nőttünk fel, szinte lételemünk a tó, de az egyetem után Budapesten kezdtünk el dolgozni, ritkábban jutottunk haza és az évek alatt egyre jobban hiányzott már a Balcsi. Aztán két éve arra gondoltunk, hogy körbetekerjük és tüzetesebben bejárjuk ezt a környéket és nagyon meglepődtünk, hogy a nosztalgikus helyszínek mellett mennyire sok lenyűgöző új helyet is felfedeztünk. Persze teljesen elvarázsolt minket ismét a Balaton: a nevünket is ihlető színe és a vidék, ami körülveszi.

Sosem felejtjük el a pillanatot, amikor a biciklitúránk végén arról beszélgettünk, hogy mennyire inspiráló volt mindkettőnknek ez a kirándulás és ekkor jött az ötlet, hogy vágjunk bele egy olyan dizájnmárkába ami teljesen a Balatoné.

- Mikor indultatok?

- A kirándulás után egy évig csak tervezgettünk, készülődtünk, majd 2018-ban a nyár első napján indult el a Balcsikék. Kezdettől fogva

fontos volt számunkra, hogy minden termékünknél nagy hangsúlyt kapjanak az egyedi grafikáink és modern, friss szemlélettel, minél változatosabban ábrázoljuk a balatoni atmoszférát.

Ezért sokféle látványvilággal dolgozunk, nem ragaszkodunk egy-egy begyakorolt grafikai stílushoz, hanem hagyjuk, hogy jó erősen hassanak ránk az új impulzusok.

Az első nyáron főleg textil vonalon indultunk el: nőknek, férfiaknak és gyerekeknek is készített ruházattal és táskákkal, a nyár közepén pedig kihoztunk egy egészen más közönségnek szóló kollekciót: kisállatoknak terveztünk Balatonos kiegészítőket. Az év többi részében ismét új vizekre eveztünk: ékszereket kezdtük készíteni. A sokféle stílus mellett az anyaghasználattal is igyekszünk mindig újítani: az őszi minikollekciónál fával kombináltuk a modern hímzést, a télinél pedig kézzel festett és jégfóliával öntött ékszerek készültek, persze mind a Balatonhoz kötődve.

- A Balcsi környékén is laktok?

Igen, a márka alapítása előtt pár hónappal Keszthelyre költöztünk, a műhelyünk is itt van. Szerettünk volna ismét a Balaton partján élni és már itt készíteni a Balcsikék termékeket. Amellett, hogy sokkal jobban érezzük itt magunkat, az alkotáshoz is folyamatos inspirációt kapunk, gyakran a parton sétálva beszéljük át az új kollekciót és ötleteket, a helyi viszonteladókat és dizájn vásárokat is könnyebben elérjük innen.

- Mit jelent számotokra a Balcsi?

Ezernyi hangulatot és még több ötletet! Mindketten gyakorlatilag a strandon töltöttük gyerekkorunkban az összes nyarat, de persze a téli korcsolyázós vagy a tavaszi-őszi kirándulós időszakból is rengeteg emlékünk lett meghatározó inspiráció. Ezekhez csatlakoznak folyamatosan a friss élményeink és pont ezt a változatosságot szeretnénk megragadni és újszerűen megosztani azokkal, akik szintén odavannak a Balatonért.

- Miből áll az új Balcsikék kollekció?

Eddig is kiemelt szerepet kaptak a színek: az első évben tudatosan minden kollekciónkat a „balcsikék” árnyalatra, vagyis a Balaton jellegzetes kékes-zöldes színére építettük és egy-két kiegészítő színnel kombináltuk az aktuális évszak szerint.

Idén viszont fő inspirációnk a Balcsi sokszínűsége volt: csodálatos, hogy milyen sok árnyalatban tud pompázni és akár pillanatok alatt színt váltani. Nagyon szeretünk akár zenéket, illatokat vagy éppen színeket jó erősen kötni egy-egy hangulathoz – innét jött az ötlet, hogy az új kollekcióval mutassuk be a balatoni színek és hangulatok harmóniáját.

A tervezés során közel 50 ilyen szín & szó párost alkottunk meg a Balatonról, de a kollekciót már a kedvenc hét harmóniánkból készítettük. Sokat gondolkodtunk, hogy ékszerekkel vagy ruházattal jelenítsük meg az ötletünket, de úgy éreztük ez a koncepció jobban illik a finom, apróbb ékszerekhez. A tervezés alatt a másik fontos szempontunk az volt, hogy olyan ékszereket készítsünk, amivel bátran csobbanhatunk a Balcsiban! Ezért a medálok és minden fém alkotó elem is nemesacélból készül, így nem csak praktikusak a Balatonban, hanem szinte teljesen antiallergének is.

A stílusokat és anyagokat most is kevertük:

a bohém és retro „barátság karkötők” fazonját az elegáns és strapabíró nemesacéllal, Swarovski kristályokkal, ásványokkal és különleges gyöngyökkel.

Mind a hét szettünk a legapróbb részletekig eltérő és egyedi, hogy a hozzájuk kötődő hangulattal tökéletes harmóniában legyenek. Persze most sem maradhattak ki a grafikáink: kalligrafikus kártyákkal kapnak még nagyobb hangsúlyt a hangulat szavak és színek. Nagyon jó érzés látni, amikor az érdeklődők végignézik az ékszereket, elolvassák a hangulatokat és rátalálva a tökéletesen hozzájuk illőre sokszor tényleg azt mondják, ami végül a kollekció neve is lett: ez „Az én Balcsim”.

- Hol készülnek a termékek és kik készítik?

- Mi ketten tervezünk minden Balcsikék terméket és

nagyon fontosnak tartjuk, hogy itthon is készüljenek.

Ezért igyekszünk a lehető legtöbb alapanyagot itthonról beszerezni, csak magyar nyomdákkal dolgozunk együtt és egyre több vidéki kisvállalkozást vonunk be a gyártási folyamatokba. A pólóink és táskáink nagy részét például a veszprémi INDIGO Póló- és Textilnyomtató Műhelyben nyomták, a papíralapú kiegészítők pedig a Digitalpress nyomdában készültek. A kisállatoknak tervezett kollekciót az april&june magyar márka szuper tehetséges alkotójával, Kovácsovics Nikivel együtt készítettük.

„Az én Balcsim” kollekciónál is hazai szakemberekkel dolgozunk együtt: a nemesacél medálokat Bólyon a MeDáLia csapata készíti, családi vállalkozásuk az egyedi nemesacél termékekre specializálódott. A készítés során nagyrészt kézzel munkálják meg az anyagot, így lesz rendkívül fényesre csiszolt, nagyon tiszta körvonalú és egyedi minden darab. A vásárokon és a viszonteladó üzletekben fontos szerepe van a fából készült tálalóknak is, amit szintén egyedi terv alapján készített nekünk Somogyi Sándor asztalosmester, nagyon szeretjük a munkáit! Az alkotó elemekből végül minden egyes ékszerünket kézzel készíti el Adri, hatalmas odafigyeléssel és szeretettel a Balaton-parti kis műhelyünkben.

- Hol lehet megvásárolni a dolgokat?

Igyekszünk télen-nyáron minél több vásáron részt venni, hogy személyesen is találkozhassunk a vásárlóinkkal, ezt mindig hatalmas feltöltődésként éljük meg! Az aktuális dátumokról Instagram és Facebook oldalainkon találtok friss infókat.

Emellett egész évben aktív az online shopunk és a budapesti showroom: a Noborder szalon. Természetesen a Balaton-parton is megtaláltok minket: Tihanyban a Balatoni Buborék dizájn boltban, Balatonfüreden a Füredi Szappan Art Shopban, illetve keszthelyi műhelyünkben is szívesen fogadunk érdeklődőket és szeretnénk még több Balcsi-rajongóhoz eljutni, így ez a lista nagy örömünkre hamarosan bővülni fog.

Ha szeretnél megismerni még több fiatal, magyar designert, akik szuper dolgokat alkotnak, keresd a PandArte blogot a Facebookon és az Instagramon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BALATON
Ezeken a balatoni helyeken garantált a hideglelés
Két ház és egy domb, ahol a régi halálesetek szelleme kísért a mai napig. Éjszaka válasszunk inkább más kirándulóhelyet.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: A Fekete-kastély napjainkban - szmo.hu
2022. június 19.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Fekete-kastély

Sötét ablakok, omladozó falak és dudvával benőtt padló várja a balatonedericsi Fekete-kastély esetleges látogatóit, mivel nincs olyan új tulajdonos vagy vállalkozó, aki fantáziát látna a szerencsétlen múltú épület felújításában. A helyiek szerint egyébként nemcsak a kastély neve fekete, de a históriája is, sokak szerint inkább lebontani kellene, mint restaurálni.

A tragikus történet az 1800-as évek második felében kezdődött, amikor Nedeczky István megépíttette családja számára a kastélyt, amelyet akkor még csak a tető színe miatt neveztek a környékbeliek feketének.

A ragadványnév azonban megtette hatását, mivel pár év múltán az első tulajdonosnak az adósságai miatt túl kellett adnia a család otthonán. A Fekete-kastélyt rokona, Nedeczky Jenő vásárolta meg, de nem sok öröme telt benne. 1883-ban ugyanis igen fiatalon, alig 29 évesen tüdősorvadás következtében itt hunyt el szeretett felesége, Emma, akit az ország csak Deák Ferenc unokahúgaként ismert meg korábban. Nem csoda, hogy Nedeczky Jenő felesége halála után nem is töltött itt több időt. Emma halála után pár évvel, 1889-ben újabb szerencsétlenség történt a kastélyban, akkor öt kisgyermeket temetett maga alá a leszakadó mennyezet, és a kicsinyek közül egy az életét vesztette.

A századforduló után üresen állt a kastély, bár személyzet gondozta és olykor-olykor kiadták nyaralóknak is. 1912-ben az épület szakácsnőjét ölte meg egy helybéli gulyás féltékenységből, majd 1914-ben a Nedeczky család egyik tagja, István lett öngyilkos a falak között. Az idő múltával aztán az épület többször gazdát cserélt, mígnem 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd költözött ide a feleségével. Ez a korszak sem végződött azonban fényesen, mivel az ügyvéd rajtakapta az asszonyt egy kútfúróval, és emiatt öngyilkos lett. Ám az özvegy nem tartott ki a kútfúró szerető mellett sem, így – bánatában – a szerencsétlen szakember is végzett magával, amikor rájött, hogy a kastély úrnője már nem őt szereti. Az asszony újabb szeretője üdülőként üzemeltette a kastélyt, amelynek neve az 1920-as, 30-as években rendre felbukkan a balatoni apróhirdetések között, kivehető szállásként. Az özvegy végül eladta a balatonedericsi ingatlant egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak, aki a II. világháború idején arra használta, hogy itt állítsa össze jelentéseit német kémként a náciknak. 1945 februárjában, az oroszok megérkezése előtt azonban ő is öngyilkos lett a Fekete-kastélyban. Bár egy időben a kastély üdülőként és építőtáborok szállásaként üzemelt, most már évtizedek óta üresen áll, a kérdés csak az, hogy Németországban élő új gazdája felvállalja-e a kockázatot, és felújítja-e az elátkozott épületet...

Kripta-villa

Jóval fényesebb sors jutott az idegenforgalmi látványosságként újjászületett fonyódi Kripta-villának, amelynek megépítését szintén egy szomorú tragédia alapozta meg. Történt ugyanis, hogy Abrudbányai Ödön pécsi biológus professzor beleszeretett egy erdélyi leányba, Magduskába, aki azonban közvetlenül az esküvő előtt szerencsétlenül elhunyt. Az ara nélkül maradt férj nem tudta szomorúságát mivel enyhíteni, így egy kriptát építtetett fonyódi kastélyának alagsorába, amelyen ő és meghalt menyasszonya látható egy márvány ágyban.

Bár a kriptában nem nyugszik senki, a különös szerelmi történet máig érdekli az erre járókat, már csak amiatt is, mert Abrudbányai Ödön később több versben is megénekelte a tragikus szerelmet. A Kripta-villát egyébként 1925-28 között építették fel, és később a Pécsett népszerű gyógyszerésszé váló Abdrudbányai Ödön jóváhagyásával a turisták is meglátogathatták. Még az 1960-as években, a Kádár-korban is népszerű látványosságnak számított Fonyódon a különös márvány hitvesi ágy. Manapság pedig senkit nem tántorít el a különös história a Kripta-villa meglátogatásától, így az önkormányzat felújíttatta és múzeumként nyitotta újra az épületet.

Akasztódomb

Végül emlékezzünk meg Tihany egyik legnépszerűbb látványosságáról, az Akasztódombról is, amelynek híre a nevéhez hasonlóan nem volt túl fényes az elmúlt évszázadokban. Az Akasztódomb elnevezése onnan ered, hogy a Tihanyi Apátság elöljárói itt végeztették ki az általuk elfogott és elítélt gonosztevőket.

A budai akasztódomb. "Fénykorában" a tihanyi is hasonló lehetett...

A török vész idején állítólag itt került kötél azoknak a törököknek a nyakába is, akik szerencsétlenségükre pont Tihanyból kívántak keresztény leányt rabolni maguknak. Később a XX. század elején a domb gejzírkúpjai kerültek be a köztudatba, amelyekből szívesen építkezett a tihanyi lakosság majdnem eltüntetve azokat, csak a XX. század közepén jutottak el odáig a magyar geodéziai szakemberek, hogy védettséget kérjenek a különös természeti látványosságnak. Akkoriban az Akasztódombon egy hatalmas amfiteátrumot is létre kívántak hozni, amelynek tervei Wadder Gyula műegyetemi tanár fejéből pattantak ki. Egy nagyméretű szabadtéri színpadot álmodtak ide magas orgonaházzal, de a grandiózus elképzelésből semmi sem lett, talán a baljós elnevezéssel bíró helyszínnek köszönhetően. Nem jártak jobban a gardák sem, amelyek évszázadokig a magyar tenger őshonos halfajának számítottak. Ősszel tömeges vándorlásukat pedig pont innen az Akasztódombról figyelték az úgynevezett látók, akik azonnal jelentették a halak vonulási irányát a balatoni halászoknak. A gardák pusztulását persze nem az Akasztódomb okozta, hanem a hamisgyöngy biznisz és az angolnák tömeges betelepítése. Mindenesetre az megállapítható, hogy aki kapcsolatba kerül az Akasztódombbal, szerencsére nem igazán számíthat...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
Vonyarcvashegy rejtett zugai, avagy ilyen a Balaton csendes oldala
Van, hogy a szemlélődő titkos kis helyekre bukkanhat, ahol egy hattyú a társasága, és csak a távoli vitorlásról sodor hangfoszlányokat a szél.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. július 17.


Link másolása

Milyen a Balaton, mikor tombol a nyár, ezerrel süt a nap, csobban a víz, és nyaralók ezrei élvezik a hűsítő habokat? A nyüzsgő tóparti élet mellett van egy rejtett, nyugalmas arca is a magyar tengernek. Amikor a csendes szemlélődő titkos kis helyekre bukkanhat, ahol egy hattyú a társasága, és csak a távoli vitorlásról sodor hangfoszlányokat a szél. Amikor illatos virágok és susogó nádasok között lehet egy pár percre ellazulni, és élvezni a természet szépségét.

Mint például itt, Vonyarcvashegy egyik rejtett zugában:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját a Csobánc tetejéről élvezheted
A fennsíkon épült 13. századi vár egykor fontos események tanúja volt. Mára a hely a siklóernyősök és a gyönyörű kilátást kedvelők kedvenc helye lett, de számos különleges növényfaj is él itt.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. június 11.


Link másolása

A Balaton számos látnivalója között az egyik különös múlttal rendelkező hely a Csobánc.

A Balaton-felvidék egyik tanúhegyének ma már lapos tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a környező vidékre.

Tiszta időben egészen a pécsi tévétoronyig ellátni, de akár az Alpokat is megpillanthatod róla. Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad a fokozottan védett területen.

A kiváló adottságok miatt a siklóernyősök egyik kedvelt helye. A csúcsot azonban csak gyalog lehet elérni.

Fent pedig érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy ezt a fennsíkot valaha a Pannon-tenger homoküledéke töltötte fel, majd a bazaltvulkán lávája ömlött rá. Végül a természet és az időjárás munkájának köszönhetően alakult ki mai formája. A szakértők szerint a Csobánc bazaltjainak kora 3,42 millió év.

A hegyen az extrém éghajlati és geológiai viszonyok között több botanikai ritkaság is él.

Többek között a sziklaiternye, a ritka buglyos vagy fürtös kőtörőfű, a fekete és leánykökörcsin, vagy a hajdani várkertből elvadult orgonaliget. A domboldalon máig fontos a római korig visszanyúló szőlőkultúra.

Csobánc neve: a "Csobán" szóból ered, annak kicsinyítő képzős változata. A török eredetű szó jelentése magyarul „pásztor”.

A hegyet először 1221-ben, míg a várat egy 1272-es oklevélben említik.

A 376 méter magas, 260x190 méteres lapos fennsíkon áll a 13. században épült Csobánc várának romja.

A vár a 15. században Mátyás király halála után Kinizsi Pálnak köszönhette, hogy megmaradt, sőt erődítménnyé alakították. Még a törökök sem tudták bevenni, bár többször ostromolták. A vár a 16. században a Gyulafiak tulajdonában volt, a 17. században pedig az Esterházy-család vásárolta meg. Bécsben már eldöntötték, hogy lerombolják a várat, de a Rákóczi-szabadságharc miatt a császári katonaság használta tovább, végül a kurucok elfoglalták.

A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én volt, amikor Jean Rabutin császári tábornagy próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével, sikertelenül. Pedig a várat csak mintegy 30-an védték. Két év múlva került újra császári kézbe, ekkor kezdték meg lerombolni és 1722-ben már romként említik az építményt.

1861-ben Rómer Flóris mérte fel a várat, a régészeti feltárása pedig a 20. század közepén indult meg.

A vár több művészt is megihletett. Például Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címmel, Vachott Sándor Balaton vidékén című versében pedig lelkesen írt Csobáncról.

Csobánc vára

Ilyen a környék és a kilátás:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Balaton: A Szent György-hegy legendái mesélnek a bajba jutott sárkányról és a szomorú véget ért barátokról is
A tanúhegy látványa is megér egy kirándulást, de a bátrabbak felfedezhetik a jégbarlang hideg fuvallatát is, miközben megemlékezhetnek a mondákban továbbélő sárkányról.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. június 19.


Link másolása

A Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye a bazaltoszlopokkal körülvett Szent György-hegy. A nevét a valaha a hegy lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta.

A tájat, a 3-4 millió éve a Pannon-tenger üledékéből kialakult alapzatot a vulkánkitörések alakították. A régi üledék lekopott, és a bazaltsapka megmaradva végül kiemelkedett a környezetéből. A legszebb bazaltoszlopok a Szent György-hegyen találhatók, ahol helyenként 30–40 méter magasba emelkedve, orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.

A fekvése, talaja miatt gazdálkodtak rajta, így az eredeti élővilágból nem sok maradt meg. Elsősorban a szőlőtermesztés uralta a területet, melynek ideális volt a sok napsütés, a szubmediterrán mikroklíma és a vulkanikus-üledékes talaj. Már a kelták is felfigyeltek ezekre az adottságokra és szőlőt telepítettek a hegyoldalba. A honfoglaló magyarok pedig elnevezték Magashegynek, ezt a mai napig őrzi Hegymagas község neve.

A hegyet a turisták is kedvelik. A látványos képződmények mellett a fokozottan védett terület is sok látnivalót kínál, sőt, az Országos Kéktúra is elhalad errefelé.

A hegyhez számos legenda is kapcsolódik.

A kolostor legendája

A hegyen réges-rég a „vörösbarátok” klastroma állt. A monda szerint számuk évről évre fogyatkozott, míg végül már csak ketten maradtak. Egy hideg télen a szerzetesek a hegyen rekedtek. A falusiak csak onnan tudták, hogy még élnek, hogy hallották a hegyről érkező harangszót. Egyszer azonban már nem szólalt meg a harang. Mikor a hó elolvadt, a falubeliek felmentek a kolostorba, ahol a két szerzetest már holtan találták. Egyiküket a harangozás közben érte a halál. A helybéliek ekkor elbontották a kolostort, nehogy "rossz barátok" kezére jusson az. Később egy nagy esőzés lesodorta a régi harangot a hegy lábáig, így a harang a legenda szerint a raposkai Szent Antal-kápolna tornyába került.

A barlang legendája

A Sárkány-lik, vagy Sárkány-barlang a Szent György-hegy egyik érdekes geológiai képződménye. A 10 méter mély üreget ledőlt bazaltorgonák törmeléke fedi. A hézagokba télen a hó összegyűlik, ami sokszor még nyárig is megmarad. A lyukak nyáron hideg levegőt engednek ki, ezért a népi hagyomány jégbarlangnak nevezte el.

A legenda szerint régen egy sárkány lakott benne, amit végül Szent György győzött le. Egy másik monda arról mesél, hogy a sárkány a falu lakóit szorongatta és lányokat rabolt. De egy nap a sárkány megbetegedett. A falusiak pedig ápolták, segítették. Ez a jótett meglágyította a sárkány szívét, és végül békésen éltek egymás mellett. Végül a sárkány megöregedett és meghalt. De utolsó lehellete jégbarlanggá változtatta a lakhelyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk