BALATON

6 balatoni sétahely, amely ősszel is megérinti a lelkedet

Lélegzetelállítóan szép parkokat, évszázados fákat, panorámás sétányokat fedezhetsz fel. Ilyenkor is különleges program.
Földi Rita írása az Éjjel-Nappal Balaton oldalon, Címkép: redphoto.hu - szmo.hu
2017. október 31.


Link másolása

Az Éjjel-Nappal Balaton online turisztikai magazinon friss híreket és érdekes cikkeket olvashatsz. Segítséget találsz, ha szállást, programot, éttermet keresel, vagy csak pihennél egyet.

Használd ki az ősz melegebb napjait, az erősebb napsugarakat, és merülj el a Balaton szépségében! Gyűjts terméseket, olvasgass egy padon, csodáld meg a tó vizét, melynek felszínén kis csónakként úszva, lassan megjelennek a színes falevelek is.

A Balaton legszebb sétányait és parkjait gyűjtöttük össze egy hangulatos őszi sétához. Fedezd fel mind!

1. Siófok, Jókai park

Siófok legnagyobb és legpatinásabb parkja, a Jókai park korábban csöppet sem volt olyan békés, mint manapság. A helytörténészek szerint egykor híres lóversenypálya állt a helyén. Ma már a csendre és nyugalomra vágyók kedvenc sétálóhelye.

A park hatalmas fái alatt minden évszakban kellemes és látványban gazdag sétákat tehetsz. Őszi sétád során színes falevelek vidám dekorációjával csodálhatod meg a kis tavacskát, valamint a japánkertet, amely a romantikus angolkertbe egy csipetnyi távol-keleti hangulatot varázsol.siofok1siofok2

A Jókai parkban kicsik és nagyok számára is biztosított a kikapcsolódás. A gyerekek a játszótéren szórakozhatnak, míg a felnőttek a padokon, egy jó könyv társaságban, vagy akár a kültéri sakkasztalok mellett élvezhetik a park kellemes hangulatát. A park egyik fő látványossága a Krúdy Gyulát hintón üldögélve ábrázoló szobor, melyet a Petőfi sétány mellett találsz.

2. Fonyód, Panoráma (Szaplonczay) sétány

A Balaton déli partjának egyik legnépszerűbb üdülőhelye nem véletlenül kapta a Balaton kilátója nevet. Úgy tartják, hogy Fonyódról látható a Balaton legszebb panorámája. Ahhoz, hogy ezt kiderítsd, mindenképpen meg kell nézned élőben is a látnivalókban gazdag Szaplonczay sétányt, melyet Panoráma sétánynak is hívnak.fonyod1fonyod2

A Szaplonczay sétány jobb oldalán a fantasztikus balatoni panorámában, bal oldalán villasorban gyönyörködhetsz. A sétányon a város és a hajdani fürdőtelep létrehozásában és fejlődésében meghatározó szerepet játszó személyek emléktábláival és szobraival találkozhatsz.

Ha kicsit magasabbról is megcsodálnád a festői tájat, akkor mássz fel a Sipos-hegyi kilátóba, vagy a Várhegyi Széplátóba! Mindenképpen megéri az innen eléd táruló körpanoráma látványa. Az innen készült naplementés fotók valódi kincsek.

3. Balatonakarattya, Kisfaludy sétány

A Balatonakarattyai magaspartot a 71-es főútról éred el. Ha a Spoon Il Mercato sarkán, a Brassó utcán fordulsz be, akkor egészen káprázatos élményben lesz részed, amikor hirtelen a semmiből eléd tárul a Balaton.

A fákkal körbevett sétányról mintegy húsz emelet magasból tudsz körbetekinteni a fenséges tájon. Az északi és déli Balaton-part hatalmas szeletén kalandozhat a szemed és a fényképezőgéped optikája, a látóhatárt a tavat kettészelő Tihanyi-félsziget zárja, rajta jól kivehetően az apátság sziluettjével, de tiszta időben Badacsony és Fonyód hegyei is idelátszanak.

A padokon megpihenve érdemes egy kicsit több időt is itt tölteni, de ha kigyönyörködted magad a páratlan panorámában, akkor egy rövid sétával lejuthatsz a Balaton-partra is, a romantikus falépcsőkön.

4. Balatonföldvár, Kvassay sétány

A déli part méltán híres sétánya a Balaton melletti települések között szinte egyedülálló. A több mint 1 km hosszú part menti sétány gyönyörű természetvédelmi terület, melyet platánsor ékesít. Az ember lelkét minden évszakban megérinti ez a meseszép sétány.foldvar1foldvar2

A sétány mentén a századforduló építészetét reprezentáló part menti villasort is megtekintheted, mivel Balatonföldvár az arisztokraták kedvelt üdülőhelye volt és villáikat a legszebb panorámával rendelkező részekre építették. A villasort a Kvassay sétány és az ezzel párhuzamos Rákóczi Ferenc utca fogja közre.

A sétány a nevét Kvassay Jenőről (1850-1919) kapta, akit a Balaton tudományos kutatása, a vízszabályozás és a balatoni kikötők építése terén kifejtett munkássága tették híressé Somogyban. Az ő elgondolásával létesült a később róla elnevezett sétány is.

5. Balatonfüred, Tagore sétány

Balatonfüred legkedveltebb és leghangulatosabb része, a part menti árnyas Tagore sétány. A majdnem egy kilométer hosszú sétány a híres hindu költőről, Rabindranath Tagore-ról kapta a nevét, aki 1926-ban a füredi szanatóriumban gyógyult meg, és ennek örömére a parkban egy hársfát ültetett. (Fotók: redphoto.hu)fured1fured2

Tagore fája előtt 1956-ban egy indiai delegáció felavatott egy mellszobrot, amely ma a szívkórházban található. A fa árnyékában jelenleg álló új szobor – amely az indiai kormány ajándéka – 2005-ben lett felavatva.

Az eltelt évek során még számtalan híresség, költők, tudósok tisztelegtek Tagore emléke előtt és követték példáját egy-egy emlékfa ültetésével. Így mára magasztos, hatalmas lombkoronájú fák várják a parkba látogatókat.

Aki már egyszer végig koptatta a sétány köveit, az biztosan visszatér ide. Neki már nem kell ecsetelni, hogy milyen érzés vidámkodni egyet a szökőkutaknál, aztán megpihenni egy padon a hatalmas fák árnyékában és lesni a lágyan hullámzó vizet, a partmentén tollászkodó hattyúsereget vagy a távoli Tihany közelében ringatózó vitorlásokat.

5+1 Balatonvilágos, Csók István sétány

A Csók István sétány talán az egyik legromantikusabb sétány mindközül. Az itt található kis fehér hidacska, a Sóhajok hídja már számtalan lánykérésnek lehetett a szemtanúja.

A varázslatos panoráma mindenkit levesz a lábáról, de nem csak a szerelemhez ad ihletet, hanem a művészethez is. Mészöly Géza és Csók István festőművészek innen merítettek ihletet balatoni képeikhez. A sétányon andalogni ősszel is az egyik legromantikusabb programok egyike lehet.

Kezdd a korzózást a kikötő előtt álló Halász és Révész szobrainál, mert az a legenda járja, hogy aki megsimítja a csizmájukat, az bizton visszatér eme csodás Balaton-parti városba.

Ha szereted a Balatont vagy szállást/éttermet/programot keresel, ne feledkezz meg róla: Éjjel-Nappal Balaton!
balatoni_seta_ck1
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BALATON
Ezeken a balatoni helyeken garantált a hideglelés
Két ház és egy domb, ahol a régi halálesetek szelleme kísért a mai napig. Éjszaka válasszunk inkább más kirándulóhelyet.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: A Fekete-kastély napjainkban - szmo.hu
2022. június 19.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Fekete-kastély

Sötét ablakok, omladozó falak és dudvával benőtt padló várja a balatonedericsi Fekete-kastély esetleges látogatóit, mivel nincs olyan új tulajdonos vagy vállalkozó, aki fantáziát látna a szerencsétlen múltú épület felújításában. A helyiek szerint egyébként nemcsak a kastély neve fekete, de a históriája is, sokak szerint inkább lebontani kellene, mint restaurálni.

A tragikus történet az 1800-as évek második felében kezdődött, amikor Nedeczky István megépíttette családja számára a kastélyt, amelyet akkor még csak a tető színe miatt neveztek a környékbeliek feketének.

A ragadványnév azonban megtette hatását, mivel pár év múltán az első tulajdonosnak az adósságai miatt túl kellett adnia a család otthonán. A Fekete-kastélyt rokona, Nedeczky Jenő vásárolta meg, de nem sok öröme telt benne. 1883-ban ugyanis igen fiatalon, alig 29 évesen tüdősorvadás következtében itt hunyt el szeretett felesége, Emma, akit az ország csak Deák Ferenc unokahúgaként ismert meg korábban. Nem csoda, hogy Nedeczky Jenő felesége halála után nem is töltött itt több időt. Emma halála után pár évvel, 1889-ben újabb szerencsétlenség történt a kastélyban, akkor öt kisgyermeket temetett maga alá a leszakadó mennyezet, és a kicsinyek közül egy az életét vesztette.

A századforduló után üresen állt a kastély, bár személyzet gondozta és olykor-olykor kiadták nyaralóknak is. 1912-ben az épület szakácsnőjét ölte meg egy helybéli gulyás féltékenységből, majd 1914-ben a Nedeczky család egyik tagja, István lett öngyilkos a falak között. Az idő múltával aztán az épület többször gazdát cserélt, mígnem 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd költözött ide a feleségével. Ez a korszak sem végződött azonban fényesen, mivel az ügyvéd rajtakapta az asszonyt egy kútfúróval, és emiatt öngyilkos lett. Ám az özvegy nem tartott ki a kútfúró szerető mellett sem, így – bánatában – a szerencsétlen szakember is végzett magával, amikor rájött, hogy a kastély úrnője már nem őt szereti. Az asszony újabb szeretője üdülőként üzemeltette a kastélyt, amelynek neve az 1920-as, 30-as években rendre felbukkan a balatoni apróhirdetések között, kivehető szállásként. Az özvegy végül eladta a balatonedericsi ingatlant egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak, aki a II. világháború idején arra használta, hogy itt állítsa össze jelentéseit német kémként a náciknak. 1945 februárjában, az oroszok megérkezése előtt azonban ő is öngyilkos lett a Fekete-kastélyban. Bár egy időben a kastély üdülőként és építőtáborok szállásaként üzemelt, most már évtizedek óta üresen áll, a kérdés csak az, hogy Németországban élő új gazdája felvállalja-e a kockázatot, és felújítja-e az elátkozott épületet...

Kripta-villa

Jóval fényesebb sors jutott az idegenforgalmi látványosságként újjászületett fonyódi Kripta-villának, amelynek megépítését szintén egy szomorú tragédia alapozta meg. Történt ugyanis, hogy Abrudbányai Ödön pécsi biológus professzor beleszeretett egy erdélyi leányba, Magduskába, aki azonban közvetlenül az esküvő előtt szerencsétlenül elhunyt. Az ara nélkül maradt férj nem tudta szomorúságát mivel enyhíteni, így egy kriptát építtetett fonyódi kastélyának alagsorába, amelyen ő és meghalt menyasszonya látható egy márvány ágyban.

Bár a kriptában nem nyugszik senki, a különös szerelmi történet máig érdekli az erre járókat, már csak amiatt is, mert Abrudbányai Ödön később több versben is megénekelte a tragikus szerelmet. A Kripta-villát egyébként 1925-28 között építették fel, és később a Pécsett népszerű gyógyszerésszé váló Abdrudbányai Ödön jóváhagyásával a turisták is meglátogathatták. Még az 1960-as években, a Kádár-korban is népszerű látványosságnak számított Fonyódon a különös márvány hitvesi ágy. Manapság pedig senkit nem tántorít el a különös história a Kripta-villa meglátogatásától, így az önkormányzat felújíttatta és múzeumként nyitotta újra az épületet.

Akasztódomb

Végül emlékezzünk meg Tihany egyik legnépszerűbb látványosságáról, az Akasztódombról is, amelynek híre a nevéhez hasonlóan nem volt túl fényes az elmúlt évszázadokban. Az Akasztódomb elnevezése onnan ered, hogy a Tihanyi Apátság elöljárói itt végeztették ki az általuk elfogott és elítélt gonosztevőket.

A budai akasztódomb. "Fénykorában" a tihanyi is hasonló lehetett...

A török vész idején állítólag itt került kötél azoknak a törököknek a nyakába is, akik szerencsétlenségükre pont Tihanyból kívántak keresztény leányt rabolni maguknak. Később a XX. század elején a domb gejzírkúpjai kerültek be a köztudatba, amelyekből szívesen építkezett a tihanyi lakosság majdnem eltüntetve azokat, csak a XX. század közepén jutottak el odáig a magyar geodéziai szakemberek, hogy védettséget kérjenek a különös természeti látványosságnak. Akkoriban az Akasztódombon egy hatalmas amfiteátrumot is létre kívántak hozni, amelynek tervei Wadder Gyula műegyetemi tanár fejéből pattantak ki. Egy nagyméretű szabadtéri színpadot álmodtak ide magas orgonaházzal, de a grandiózus elképzelésből semmi sem lett, talán a baljós elnevezéssel bíró helyszínnek köszönhetően. Nem jártak jobban a gardák sem, amelyek évszázadokig a magyar tenger őshonos halfajának számítottak. Ősszel tömeges vándorlásukat pedig pont innen az Akasztódombról figyelték az úgynevezett látók, akik azonnal jelentették a halak vonulási irányát a balatoni halászoknak. A gardák pusztulását persze nem az Akasztódomb okozta, hanem a hamisgyöngy biznisz és az angolnák tömeges betelepítése. Mindenesetre az megállapítható, hogy aki kapcsolatba kerül az Akasztódombbal, szerencsére nem igazán számíthat...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
Vonyarcvashegy rejtett zugai, avagy ilyen a Balaton csendes oldala
Van, hogy a szemlélődő titkos kis helyekre bukkanhat, ahol egy hattyú a társasága, és csak a távoli vitorlásról sodor hangfoszlányokat a szél.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. július 17.


Link másolása

Milyen a Balaton, mikor tombol a nyár, ezerrel süt a nap, csobban a víz, és nyaralók ezrei élvezik a hűsítő habokat? A nyüzsgő tóparti élet mellett van egy rejtett, nyugalmas arca is a magyar tengernek. Amikor a csendes szemlélődő titkos kis helyekre bukkanhat, ahol egy hattyú a társasága, és csak a távoli vitorlásról sodor hangfoszlányokat a szél. Amikor illatos virágok és susogó nádasok között lehet egy pár percre ellazulni, és élvezni a természet szépségét.

Mint például itt, Vonyarcvashegy egyik rejtett zugában:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját a Csobánc tetejéről élvezheted
A fennsíkon épült 13. századi vár egykor fontos események tanúja volt. Mára a hely a siklóernyősök és a gyönyörű kilátást kedvelők kedvenc helye lett, de számos különleges növényfaj is él itt.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. június 11.


Link másolása

A Balaton számos látnivalója között az egyik különös múlttal rendelkező hely a Csobánc.

A Balaton-felvidék egyik tanúhegyének ma már lapos tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a környező vidékre.

Tiszta időben egészen a pécsi tévétoronyig ellátni, de akár az Alpokat is megpillanthatod róla. Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad a fokozottan védett területen.

A kiváló adottságok miatt a siklóernyősök egyik kedvelt helye. A csúcsot azonban csak gyalog lehet elérni.

Fent pedig érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy ezt a fennsíkot valaha a Pannon-tenger homoküledéke töltötte fel, majd a bazaltvulkán lávája ömlött rá. Végül a természet és az időjárás munkájának köszönhetően alakult ki mai formája. A szakértők szerint a Csobánc bazaltjainak kora 3,42 millió év.

A hegyen az extrém éghajlati és geológiai viszonyok között több botanikai ritkaság is él.

Többek között a sziklaiternye, a ritka buglyos vagy fürtös kőtörőfű, a fekete és leánykökörcsin, vagy a hajdani várkertből elvadult orgonaliget. A domboldalon máig fontos a római korig visszanyúló szőlőkultúra.

Csobánc neve: a "Csobán" szóból ered, annak kicsinyítő képzős változata. A török eredetű szó jelentése magyarul „pásztor”.

A hegyet először 1221-ben, míg a várat egy 1272-es oklevélben említik.

A 376 méter magas, 260x190 méteres lapos fennsíkon áll a 13. században épült Csobánc várának romja.

A vár a 15. században Mátyás király halála után Kinizsi Pálnak köszönhette, hogy megmaradt, sőt erődítménnyé alakították. Még a törökök sem tudták bevenni, bár többször ostromolták. A vár a 16. században a Gyulafiak tulajdonában volt, a 17. században pedig az Esterházy-család vásárolta meg. Bécsben már eldöntötték, hogy lerombolják a várat, de a Rákóczi-szabadságharc miatt a császári katonaság használta tovább, végül a kurucok elfoglalták.

A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én volt, amikor Jean Rabutin császári tábornagy próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével, sikertelenül. Pedig a várat csak mintegy 30-an védték. Két év múlva került újra császári kézbe, ekkor kezdték meg lerombolni és 1722-ben már romként említik az építményt.

1861-ben Rómer Flóris mérte fel a várat, a régészeti feltárása pedig a 20. század közepén indult meg.

A vár több művészt is megihletett. Például Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címmel, Vachott Sándor Balaton vidékén című versében pedig lelkesen írt Csobáncról.

Csobánc vára

Ilyen a környék és a kilátás:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Balaton: A Szent György-hegy legendái mesélnek a bajba jutott sárkányról és a szomorú véget ért barátokról is
A tanúhegy látványa is megér egy kirándulást, de a bátrabbak felfedezhetik a jégbarlang hideg fuvallatát is, miközben megemlékezhetnek a mondákban továbbélő sárkányról.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. június 19.


Link másolása

A Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye a bazaltoszlopokkal körülvett Szent György-hegy. A nevét a valaha a hegy lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta.

A tájat, a 3-4 millió éve a Pannon-tenger üledékéből kialakult alapzatot a vulkánkitörések alakították. A régi üledék lekopott, és a bazaltsapka megmaradva végül kiemelkedett a környezetéből. A legszebb bazaltoszlopok a Szent György-hegyen találhatók, ahol helyenként 30–40 méter magasba emelkedve, orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.

A fekvése, talaja miatt gazdálkodtak rajta, így az eredeti élővilágból nem sok maradt meg. Elsősorban a szőlőtermesztés uralta a területet, melynek ideális volt a sok napsütés, a szubmediterrán mikroklíma és a vulkanikus-üledékes talaj. Már a kelták is felfigyeltek ezekre az adottságokra és szőlőt telepítettek a hegyoldalba. A honfoglaló magyarok pedig elnevezték Magashegynek, ezt a mai napig őrzi Hegymagas község neve.

A hegyet a turisták is kedvelik. A látványos képződmények mellett a fokozottan védett terület is sok látnivalót kínál, sőt, az Országos Kéktúra is elhalad errefelé.

A hegyhez számos legenda is kapcsolódik.

A kolostor legendája

A hegyen réges-rég a „vörösbarátok” klastroma állt. A monda szerint számuk évről évre fogyatkozott, míg végül már csak ketten maradtak. Egy hideg télen a szerzetesek a hegyen rekedtek. A falusiak csak onnan tudták, hogy még élnek, hogy hallották a hegyről érkező harangszót. Egyszer azonban már nem szólalt meg a harang. Mikor a hó elolvadt, a falubeliek felmentek a kolostorba, ahol a két szerzetest már holtan találták. Egyiküket a harangozás közben érte a halál. A helybéliek ekkor elbontották a kolostort, nehogy "rossz barátok" kezére jusson az. Később egy nagy esőzés lesodorta a régi harangot a hegy lábáig, így a harang a legenda szerint a raposkai Szent Antal-kápolna tornyába került.

A barlang legendája

A Sárkány-lik, vagy Sárkány-barlang a Szent György-hegy egyik érdekes geológiai képződménye. A 10 méter mély üreget ledőlt bazaltorgonák törmeléke fedi. A hézagokba télen a hó összegyűlik, ami sokszor még nyárig is megmarad. A lyukak nyáron hideg levegőt engednek ki, ezért a népi hagyomány jégbarlangnak nevezte el.

A legenda szerint régen egy sárkány lakott benne, amit végül Szent György győzött le. Egy másik monda arról mesél, hogy a sárkány a falu lakóit szorongatta és lányokat rabolt. De egy nap a sárkány megbetegedett. A falusiak pedig ápolták, segítették. Ez a jótett meglágyította a sárkány szívét, és végül békésen éltek egymás mellett. Végül a sárkány megöregedett és meghalt. De utolsó lehellete jégbarlanggá változtatta a lakhelyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk