BALATON

10 izgalmas hely a Balatonnál, ahová télen is érdemes elmenned

A Megnézlek Magyarország blog szerzői már tesztelték is mindet!

Link másolása

A Balaton északi partján rengeteg kikapcsolódási lehetőséget találtok a téli időszakban is. A cikkben tíz olyan helyet mutatunk be, amit a Megnézlek Magyarország blog már tesztelt, és érdemesnek tartott arra, hogy te is megnézd a Balaton partján.

1. Tájház - Balatonkenese

Balatonkenese jól ismert üdülőtelepülés a Balaton keleti partján. A fővárosból, ha az északi part felé utazunk, Akarattya után az első település, ahonnan a vonatról megpillantjuk a "magyar tengert". Első említése a veszprémvölgyi apácakolostor alapító okiratában van, Knésa néven. Évszázadokon át volt egyházi birtok, földesurai a görög apácák, majd a győri jezsuiták voltak. Kenese lakossága főleg halászattal, szőlő- és földműveléssel foglalkozott. 1532-ben már mezővárosként említették a települést. Ide hívta tanácskozásra a magyar országgyűlést II. Ferdinánd, hogy egy közös sereggel győzzék le a török seregeket, de terve nem valósult meg. A település lakossága a török hódoltság alatt, mint sok más település lakossága, nagyon megfogyatkozott. Különböző járványok is tizedelték az embereket. A reformáció idején sokan tértek át a reformátusokhoz, és ehhez évszázadokon keresztül hűségesek is voltak.

kenese1A 18. század végén 150 jobbágytelekre sorban épülnek a házak. Az 1858-as kataszteri térképen tisztán kivehető a Kossuth utca 6. szám alatt lévő, ma Tájházként üzemelő épület, akkor Sipos Ferenc tulajdona.

A Balaton-melléki népi építészet jegyeit magán viselő épület, amit szépen felújítottak, a város egyik fő látványossága. Elrendezése: első szoba, pitvaros szabad kéményes konyha, hátsó lakószoba, éléskamra, kamra, kocsiszín és istálló, majd 1926-ban nyári konyha az épülettel szemben. A ház első két helyisége előtt boltíves tornác, falazott mellvéddel. Mivel az épület védett volt, így nem esett áldozatul az 1960-ban kezdődött település átépítéseknek.

A ház ma is terméskő talapzaton áll, vályogból és égetett téglából építették. A konyha és a pitvar boltozott, a szobák és a többi helység gerendás fafödémet kapott. A tetőt náddal borították. 1991. június 16-án nyitották meg a látogatók előtt. Az első szobában - amit régen tiszta szobának neveztek-, ma a település helytörténeti emlékei kaptak helyet. A konyha és a lakószoba pedig korhű berendezési és használati tárgyakkal van berendezve.

A nevéhez híven a Megnézlek Magyarország blog szerzője olyan helyeket, épületeket és különlegességeket mutat be az országban, amit saját maga is már megnézett.

Fotók: Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor

2. Koloska-völgyi Vadaspark - Balatonfüred

Balatonfüred hazánk egyik legismertebb üdülőhelye. A Tihanyi-félsziget lábánál található település nem csak fürdőzési lehetőségeiről, hanem a pezsgő kulturális életéről is híres. Mindezek mellett pedig geológiai bemutatóhellyel, vízi látogatóközponttal és ingyenesen látogatható vadasparkkal is rendelkezik. Mi most a Bakony erdeinek nagyvadfajait bemutató Koloska-völgyi Vadasparkban jártunk.

koloskaA több hektáros területen, amit a Bakony Erdő Zrt. üzemeltet, Magyarország erdeinek vadjai találhatóak meg.

Hatalmas élmény kicsiknek és nagyoknak testközelből megismerni az itt élő állatokat. Ha szerencsénk van, akkor Böbét a gímszarvas tehenet meg is simogathatjuk, olyan közel merészkedik, míg társai a távolból szemlélik mindezt. A területen a gímszarvasok mellett dámszarvas, muflon, őz, különböző fácánfajok, fürjek, vadkacsák találhatók.

3. Vörösberényi templomerőd - Balatonalmádi

A középkori Szárberény (ma Vörösberény) a veszprémvölgyi apácák birtoka volt. A település legkorábbi említése egy 1109-ben kelt oklevélben tűnt fel, templomát először 1297-ben említették. A Vörösberényi református templom XII-XIII. századi, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magánviselő erődtemplom. A kőfallal kerített templom tömeghatásában érződik a középkori eredet, belépve viszont - a XVIII. századi átépítésnek köszönhetően - már barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.

almadiA templom műemléki helyreállítását 1967-ben végezték, melynek során megőrizték a templom XVIII. századi állapotát, érzékeltetve a középkori szentély és mellékkápolna helyét. A templomot lőréses, támpilléres erődfal veszi körül.

Az erődtemplom - mely szerepel a műemlékek országos jegyzékében - mint Balatonalmádi (Vörösberény) legősibb épülete megjelenik a város címerében is. A ma is működő református templom színvonalas zenei programok helyszínéül is szolgál.

4. Tihanyi Piac

Tihanyban a RÉV mellett található az ország egyik leghangulatosabb piaca. A környék őstermelőinek és kézműveseinek a portékai mellett, találhatunk itt antik bútorokat, hangszereket. nem mellesleg pedig a hasunkat is megtömhetjük, jobbnál-jobb lacipecsenyékkel. Az árusok és a vásárlók megállnak egymással beszélgetni.

tihanyItt nem csak vásárolni tudtok, hanem megtudhatjátok a termékekről mikor és hogyan készültek.

A környék kézműves sajtjai, lekvárjai, szörpjei mellett füstölt árut is a kosarunkba tehetünk. Találunk itt sokféle régiséget, és ha szerencsénk van bagatel összegekért vehetünk csodaszép darabokat. Ha Tihanyban jársz, legalább akkora élmény lesz meglátogatni a piacot, mint bármely más nevezetességet. Ne hagyd ki!

5. Aszófői templomrom - Aszófő

Aszófőn a vasútállomástól délre, a Balaton partján, a természetvédelmi területen található egy középkori templomrom. Egykor római kori épület alapjaira épült, hisz ez a terület már ekkor is lakott volt. Első írásos említése 1093-ból való, a Tihanyi apátság birtokaként.

aszofoA templom a 13. században épült, román stílusban.

Az épület egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, ami nagyon jellemző a Balaton-felvidéken található, több tucat templomromra. A fő homlokzaton fennmaradt sor mintázata csúcsíves, gömbökkel díszített párkány, nagyban hasonlít a lébényi és jáki templomok mintavilágához. A templom szentélyénél kiástak egy romai kori oltárkövet is. Ez most a rom melletti Almás-forrás mellett van felállítva. Az épület falaiban ágyúgolyókat, a feltárt sírokban elszenesedett emberi maradványokat találtak, ami a törökök idejében bekövetkezett pusztításról tanúskodik.

6. Szigligeti vár - Szigliget

A Balaton váraként is emlegetett Szigligeti várat, a Balaton felvidéken, a középkorban még szigetként működő vulkanikus kúpra emelték. 1260 körül a bencések építették a vár legrégebbi részét, ami a mai legmagasabban fekvő két torony és a közötte elhelyezkedő palotaszárny. Ekkor indult a vár története, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, és a Balatonra. A Pannonhalmi bencések vára annyira tetszett Béla királynak, hogy megszerezte tőlük. Közel kétszáz évnyi királyi tulajdonlás után, I. Ulászló adományozta Némai Kolos Jeromosnak. Pár év elteltével az Újlaki család kezére került. Az 1500-as években a védők feladták a várat, az enyingi Török Bálint nevében felvonuló ostromlók előtt. Török Bálint adománylevélben kapta a várat Hausburg Ferdinándtól. Martonfalvay Imre, az ostromló sereg vezetője átépíttette, kibővíttette a várat.

szigligetA török hódoltság idején kivette a részét a vár a végvárak sorában. A 15. században már elavult várnak számított. Somogyból a törökök gyakran csónakkal jártak át, hogy kirabolják a magyar keresztény falvakat.

Szigliget vesztét villámcsapás okozta: abba a felső várban lévő toronyba csapott, amelyben a lőport raktározták. Ha ez nem lett volna elég, akkor I. Lipót rendelete, amely szerint minden magyar várat le kell rombolni, megadta a kegyelemdöfést az erődítménynek. Ma a várnak csak a romjai láthatók a hegy csúcsán, és csupán elképzelni tudjuk, hogyan is nézhetett ki egykor ez a csodálatos építmény. Ma hasonló panorámában gyönyörködhetünk, mint egykor a várlakók, csak azzal a különbséggel, hogy akkor a Tapolcai-medence nagy részét még a Balaton vize mosta. A vár mellett nem csak elhalad az Országos Kék Túra útvonala, hanem a vár pénztárában találjuk az új szigligeti igazolópecsétet. Érdemes ellátogatni a várba, ha a környéken jártok, mert fantasztikus a története, a kilátás és a falu szépsége.

7. Ecséri templomrom - Révfülöp

Az ecséri, vagy ecsérpusztai templomrom a 12. században épült, román stílusban. A falu a mai Révfülöp és Kővágóörs közötti területen állt. 1548-ban a törökök porig égették, csak a kőből épült templom és a hozzá tartozó épületek falai állnak. A falut elsőként egy 1082-ben írt oklevélben említik. A falu papjáról egy 1333-ban keltezett pápai tizedjegyzékben olvashatunk. A templomot csak később 1353-ban említik. A templom építéséhez feltehetőleg felhasználták egy romai kori épület köveit. 1430-ban Ecséri László, altárnokmester bővítteti a templomot. Előcsarnokot, sekrestyét építtetett és gótikus stílusban átépíttette az épületet.

romtemplomRitka a környéken, hogy egy falu temploma háromhajós legyen, és íves záródású szentéllyel rendelkezzen. A feltáráskor a szentély lépcsői előtt, az Ecséri család sírjait fedezték fel.

Az épület egyes részein a vakolat és a freskók is láthatók, amin Szent Kristóf ábrázolást találtak. A nyugati oldalon álló toronynak csupán az alapjait találták meg. Áll még a karzatra vezető lépcső egy része, és a gótikus, háromíves fal. Megtalálták a keresztelőmedencét is. A templomot körbevevő kőfal, a temetkezési helyet jelölte ki. Mellette a paplak alapozását is feltárták. A föld alatt pedig, az a magyar középkori falu, amit a törökök a földig égettek, lakóit elhurcolták. A falu eztán elnéptelenedett, a templom megmaradt falai pusztulni kezdtek. A templom és a falu feltárását 1962-ben kezdték el. A régészeti kutatásokat Sz. Ceglédi Ilona vezette. 1963-ban a templomromot konzerváltatták. A millenium évében a romokat felújították.

8. Fülöpi templomrom - Révfülöp

A fülöpi templomrom, Révfülöp belterületén található, közvetlen a Révfülöp vasútállomás mellett. Az 1211-ben először említett Fülöp falu, egyhajós templomának romja. A viszonylag jó állapotban megmaradt templomrom ma műemlék. A Révfülöpön található rom, könnyen megközelíthető. Közvetlenül a vasútállomás mellett a település belterületén tekinthető meg.

revfulopA XIII. században épült templom a török időkben néptelenedett el a faluval egyben.

A szépen fennmaradt falakat 1953-ban, a Műemléki Hivatal konzerváltatta. 2000-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felújíttatta. A középkorban a Pilip praedium névre hallgató falu a Tihanyi apátság uradalmi majorja volt, és már az Árpád korban rév átkelőhely volt. Az aprócska halászfaluhoz tartozott az egyhajós, oldalt sekrestyével rendelkező templom.

9. Avasi templomrom - Szigliget

Több forrás feltételezi a rómaiak óta fennálló folyamatosan élő település meglétét, a XIII. századra teszi a templom építését. A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség. Egyes részei a zalai várhoz tartoztak.

A vár felépítése után a XIV—XV. században a régi község elnéptelenedett és lakosai a Várhegy alatt újonnan települt Újfaluba húzódtak. Egy 1420-as határjárás szerint nem voltak lakói. A lakosság a vár elkészülte után a feltehetően nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. A templomépület végleges pusztulása 1544 és 1550 között következhetett be a törökök támadásának következtében.

10. Vadászati Múzeum - Keszthely

Keszthely legimpozánsabb és egyben legismertebb épületegyüttese a Festetics grófok egykori, Balaton parti rezidenciája, a Helikon kastély. E kastélyhoz tartozó új épületben kapott helyet a vadászati kiállítás, amely több világrekorder trófeát is magában foglal.

A Festetics család nagy vadász hírében állt, de sajnos a kiállításon csak kevés általuk lőtt vad trófeáját láthatjátok. A gróf Festetics Tasziló által lőtt gím agancsát a pénztárral szemben helyezték el, egy oszlopon, még az eredeti feliratozással. Egy tárolóban pedig több vadászati okmány és jegyzék látható.

vadaszatiA kiállítás olyan nem csak a szakmában ismert személyek trófeáit, sőt személyes tárgyait is tartalmazzák, mint Ferenc József, Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán.

De láthattok itt vadászati könyveket, sőt Széchenyi Zsigmond egyik fegyverét is. Hidvégi Béla hatalmas vadászzsákmányát az emeleti részen élőképeken nézhetitek meg. Az utolsó termekben pedig vadász használati és berendezési tárgyakat helyeztek el.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BALATON
Ezeken a balatoni helyeken garantált a hideglelés
Két ház és egy domb, ahol a régi halálesetek szelleme kísért a mai napig. Éjszaka válasszunk inkább más kirándulóhelyet.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: A Fekete-kastély napjainkban - szmo.hu
2022. június 19.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Fekete-kastély

Sötét ablakok, omladozó falak és dudvával benőtt padló várja a balatonedericsi Fekete-kastély esetleges látogatóit, mivel nincs olyan új tulajdonos vagy vállalkozó, aki fantáziát látna a szerencsétlen múltú épület felújításában. A helyiek szerint egyébként nemcsak a kastély neve fekete, de a históriája is, sokak szerint inkább lebontani kellene, mint restaurálni.

A tragikus történet az 1800-as évek második felében kezdődött, amikor Nedeczky István megépíttette családja számára a kastélyt, amelyet akkor még csak a tető színe miatt neveztek a környékbeliek feketének.

A ragadványnév azonban megtette hatását, mivel pár év múltán az első tulajdonosnak az adósságai miatt túl kellett adnia a család otthonán. A Fekete-kastélyt rokona, Nedeczky Jenő vásárolta meg, de nem sok öröme telt benne. 1883-ban ugyanis igen fiatalon, alig 29 évesen tüdősorvadás következtében itt hunyt el szeretett felesége, Emma, akit az ország csak Deák Ferenc unokahúgaként ismert meg korábban. Nem csoda, hogy Nedeczky Jenő felesége halála után nem is töltött itt több időt. Emma halála után pár évvel, 1889-ben újabb szerencsétlenség történt a kastélyban, akkor öt kisgyermeket temetett maga alá a leszakadó mennyezet, és a kicsinyek közül egy az életét vesztette.

A századforduló után üresen állt a kastély, bár személyzet gondozta és olykor-olykor kiadták nyaralóknak is. 1912-ben az épület szakácsnőjét ölte meg egy helybéli gulyás féltékenységből, majd 1914-ben a Nedeczky család egyik tagja, István lett öngyilkos a falak között. Az idő múltával aztán az épület többször gazdát cserélt, mígnem 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd költözött ide a feleségével. Ez a korszak sem végződött azonban fényesen, mivel az ügyvéd rajtakapta az asszonyt egy kútfúróval, és emiatt öngyilkos lett. Ám az özvegy nem tartott ki a kútfúró szerető mellett sem, így – bánatában – a szerencsétlen szakember is végzett magával, amikor rájött, hogy a kastély úrnője már nem őt szereti. Az asszony újabb szeretője üdülőként üzemeltette a kastélyt, amelynek neve az 1920-as, 30-as években rendre felbukkan a balatoni apróhirdetések között, kivehető szállásként. Az özvegy végül eladta a balatonedericsi ingatlant egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak, aki a II. világháború idején arra használta, hogy itt állítsa össze jelentéseit német kémként a náciknak. 1945 februárjában, az oroszok megérkezése előtt azonban ő is öngyilkos lett a Fekete-kastélyban. Bár egy időben a kastély üdülőként és építőtáborok szállásaként üzemelt, most már évtizedek óta üresen áll, a kérdés csak az, hogy Németországban élő új gazdája felvállalja-e a kockázatot, és felújítja-e az elátkozott épületet...

Kripta-villa

Jóval fényesebb sors jutott az idegenforgalmi látványosságként újjászületett fonyódi Kripta-villának, amelynek megépítését szintén egy szomorú tragédia alapozta meg. Történt ugyanis, hogy Abrudbányai Ödön pécsi biológus professzor beleszeretett egy erdélyi leányba, Magduskába, aki azonban közvetlenül az esküvő előtt szerencsétlenül elhunyt. Az ara nélkül maradt férj nem tudta szomorúságát mivel enyhíteni, így egy kriptát építtetett fonyódi kastélyának alagsorába, amelyen ő és meghalt menyasszonya látható egy márvány ágyban.

Bár a kriptában nem nyugszik senki, a különös szerelmi történet máig érdekli az erre járókat, már csak amiatt is, mert Abrudbányai Ödön később több versben is megénekelte a tragikus szerelmet. A Kripta-villát egyébként 1925-28 között építették fel, és később a Pécsett népszerű gyógyszerésszé váló Abdrudbányai Ödön jóváhagyásával a turisták is meglátogathatták. Még az 1960-as években, a Kádár-korban is népszerű látványosságnak számított Fonyódon a különös márvány hitvesi ágy. Manapság pedig senkit nem tántorít el a különös história a Kripta-villa meglátogatásától, így az önkormányzat felújíttatta és múzeumként nyitotta újra az épületet.

Akasztódomb

Végül emlékezzünk meg Tihany egyik legnépszerűbb látványosságáról, az Akasztódombról is, amelynek híre a nevéhez hasonlóan nem volt túl fényes az elmúlt évszázadokban. Az Akasztódomb elnevezése onnan ered, hogy a Tihanyi Apátság elöljárói itt végeztették ki az általuk elfogott és elítélt gonosztevőket.

A budai akasztódomb. "Fénykorában" a tihanyi is hasonló lehetett...

A török vész idején állítólag itt került kötél azoknak a törököknek a nyakába is, akik szerencsétlenségükre pont Tihanyból kívántak keresztény leányt rabolni maguknak. Később a XX. század elején a domb gejzírkúpjai kerültek be a köztudatba, amelyekből szívesen építkezett a tihanyi lakosság majdnem eltüntetve azokat, csak a XX. század közepén jutottak el odáig a magyar geodéziai szakemberek, hogy védettséget kérjenek a különös természeti látványosságnak. Akkoriban az Akasztódombon egy hatalmas amfiteátrumot is létre kívántak hozni, amelynek tervei Wadder Gyula műegyetemi tanár fejéből pattantak ki. Egy nagyméretű szabadtéri színpadot álmodtak ide magas orgonaházzal, de a grandiózus elképzelésből semmi sem lett, talán a baljós elnevezéssel bíró helyszínnek köszönhetően. Nem jártak jobban a gardák sem, amelyek évszázadokig a magyar tenger őshonos halfajának számítottak. Ősszel tömeges vándorlásukat pedig pont innen az Akasztódombról figyelték az úgynevezett látók, akik azonnal jelentették a halak vonulási irányát a balatoni halászoknak. A gardák pusztulását persze nem az Akasztódomb okozta, hanem a hamisgyöngy biznisz és az angolnák tömeges betelepítése. Mindenesetre az megállapítható, hogy aki kapcsolatba kerül az Akasztódombbal, szerencsére nem igazán számíthat...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
Vonyarcvashegy rejtett zugai, avagy ilyen a Balaton csendes oldala
Van, hogy a szemlélődő titkos kis helyekre bukkanhat, ahol egy hattyú a társasága, és csak a távoli vitorlásról sodor hangfoszlányokat a szél.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. július 17.


Link másolása

Milyen a Balaton, mikor tombol a nyár, ezerrel süt a nap, csobban a víz, és nyaralók ezrei élvezik a hűsítő habokat? A nyüzsgő tóparti élet mellett van egy rejtett, nyugalmas arca is a magyar tengernek. Amikor a csendes szemlélődő titkos kis helyekre bukkanhat, ahol egy hattyú a társasága, és csak a távoli vitorlásról sodor hangfoszlányokat a szél. Amikor illatos virágok és susogó nádasok között lehet egy pár percre ellazulni, és élvezni a természet szépségét.

Mint például itt, Vonyarcvashegy egyik rejtett zugában:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját a Csobánc tetejéről élvezheted
A fennsíkon épült 13. századi vár egykor fontos események tanúja volt. Mára a hely a siklóernyősök és a gyönyörű kilátást kedvelők kedvenc helye lett, de számos különleges növényfaj is él itt.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. június 11.


Link másolása

A Balaton számos látnivalója között az egyik különös múlttal rendelkező hely a Csobánc.

A Balaton-felvidék egyik tanúhegyének ma már lapos tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a környező vidékre.

Tiszta időben egészen a pécsi tévétoronyig ellátni, de akár az Alpokat is megpillanthatod róla. Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad a fokozottan védett területen.

A kiváló adottságok miatt a siklóernyősök egyik kedvelt helye. A csúcsot azonban csak gyalog lehet elérni.

Fent pedig érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy ezt a fennsíkot valaha a Pannon-tenger homoküledéke töltötte fel, majd a bazaltvulkán lávája ömlött rá. Végül a természet és az időjárás munkájának köszönhetően alakult ki mai formája. A szakértők szerint a Csobánc bazaltjainak kora 3,42 millió év.

A hegyen az extrém éghajlati és geológiai viszonyok között több botanikai ritkaság is él.

Többek között a sziklaiternye, a ritka buglyos vagy fürtös kőtörőfű, a fekete és leánykökörcsin, vagy a hajdani várkertből elvadult orgonaliget. A domboldalon máig fontos a római korig visszanyúló szőlőkultúra.

Csobánc neve: a "Csobán" szóból ered, annak kicsinyítő képzős változata. A török eredetű szó jelentése magyarul „pásztor”.

A hegyet először 1221-ben, míg a várat egy 1272-es oklevélben említik.

A 376 méter magas, 260x190 méteres lapos fennsíkon áll a 13. században épült Csobánc várának romja.

A vár a 15. században Mátyás király halála után Kinizsi Pálnak köszönhette, hogy megmaradt, sőt erődítménnyé alakították. Még a törökök sem tudták bevenni, bár többször ostromolták. A vár a 16. században a Gyulafiak tulajdonában volt, a 17. században pedig az Esterházy-család vásárolta meg. Bécsben már eldöntötték, hogy lerombolják a várat, de a Rákóczi-szabadságharc miatt a császári katonaság használta tovább, végül a kurucok elfoglalták.

A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én volt, amikor Jean Rabutin császári tábornagy próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével, sikertelenül. Pedig a várat csak mintegy 30-an védték. Két év múlva került újra császári kézbe, ekkor kezdték meg lerombolni és 1722-ben már romként említik az építményt.

1861-ben Rómer Flóris mérte fel a várat, a régészeti feltárása pedig a 20. század közepén indult meg.

A vár több művészt is megihletett. Például Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címmel, Vachott Sándor Balaton vidékén című versében pedig lelkesen írt Csobáncról.

Csobánc vára

Ilyen a környék és a kilátás:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Balaton: A Szent György-hegy legendái mesélnek a bajba jutott sárkányról és a szomorú véget ért barátokról is
A tanúhegy látványa is megér egy kirándulást, de a bátrabbak felfedezhetik a jégbarlang hideg fuvallatát is, miközben megemlékezhetnek a mondákban továbbélő sárkányról.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. június 19.


Link másolása

A Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye a bazaltoszlopokkal körülvett Szent György-hegy. A nevét a valaha a hegy lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta.

A tájat, a 3-4 millió éve a Pannon-tenger üledékéből kialakult alapzatot a vulkánkitörések alakították. A régi üledék lekopott, és a bazaltsapka megmaradva végül kiemelkedett a környezetéből. A legszebb bazaltoszlopok a Szent György-hegyen találhatók, ahol helyenként 30–40 méter magasba emelkedve, orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.

A fekvése, talaja miatt gazdálkodtak rajta, így az eredeti élővilágból nem sok maradt meg. Elsősorban a szőlőtermesztés uralta a területet, melynek ideális volt a sok napsütés, a szubmediterrán mikroklíma és a vulkanikus-üledékes talaj. Már a kelták is felfigyeltek ezekre az adottságokra és szőlőt telepítettek a hegyoldalba. A honfoglaló magyarok pedig elnevezték Magashegynek, ezt a mai napig őrzi Hegymagas község neve.

A hegyet a turisták is kedvelik. A látványos képződmények mellett a fokozottan védett terület is sok látnivalót kínál, sőt, az Országos Kéktúra is elhalad errefelé.

A hegyhez számos legenda is kapcsolódik.

A kolostor legendája

A hegyen réges-rég a „vörösbarátok” klastroma állt. A monda szerint számuk évről évre fogyatkozott, míg végül már csak ketten maradtak. Egy hideg télen a szerzetesek a hegyen rekedtek. A falusiak csak onnan tudták, hogy még élnek, hogy hallották a hegyről érkező harangszót. Egyszer azonban már nem szólalt meg a harang. Mikor a hó elolvadt, a falubeliek felmentek a kolostorba, ahol a két szerzetest már holtan találták. Egyiküket a harangozás közben érte a halál. A helybéliek ekkor elbontották a kolostort, nehogy "rossz barátok" kezére jusson az. Később egy nagy esőzés lesodorta a régi harangot a hegy lábáig, így a harang a legenda szerint a raposkai Szent Antal-kápolna tornyába került.

A barlang legendája

A Sárkány-lik, vagy Sárkány-barlang a Szent György-hegy egyik érdekes geológiai képződménye. A 10 méter mély üreget ledőlt bazaltorgonák törmeléke fedi. A hézagokba télen a hó összegyűlik, ami sokszor még nyárig is megmarad. A lyukak nyáron hideg levegőt engednek ki, ezért a népi hagyomány jégbarlangnak nevezte el.

A legenda szerint régen egy sárkány lakott benne, amit végül Szent György győzött le. Egy másik monda arról mesél, hogy a sárkány a falu lakóit szorongatta és lányokat rabolt. De egy nap a sárkány megbetegedett. A falusiak pedig ápolták, segítették. Ez a jótett meglágyította a sárkány szívét, és végül békésen éltek egymás mellett. Végül a sárkány megöregedett és meghalt. De utolsó lehellete jégbarlanggá változtatta a lakhelyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk