BALATON

10 dolog, amit csak a csodaszép Balatonfüreden találsz

A sok izgalmas hely és program közül ajánlunk néhány tippet.
Szegedi Éva - szmo.hu
2019. június 30.


Link másolása

Gyönyörű, romantikus hangulatú kisváros. Mindig is az volt. "Balatonfüred parkjában víg magyar zene hangzik az érkező elé; míg az est ködében kékellő Tihany kettős tornya felől, anda ringással hangzik át az esteli imára buzdító harangszó" - írja róla Jókai Mór, azután így folytatja: "Amint Balatonfüreden a kocsiról leszálltál, egyszerre otthon vagy."

Szépsége, nevezetességei, a környék látnivalói és a vitorlázás miatt is sokan jönnek ide - nem csak nyáron, hanem tavasztól őszig. Van, akit a hajókirándulások vonzanak, másokat a déli partnál gyorsabban mélyülő vizű strandok. És persze ezernyi fotót töltenek fel a látogatók a Tagore sétányról a közösségi oldalakon.

Balatonfüred azért jóval több ennél. Mivel nemrég a városban töltöttük a szabadságunkat, összegyűjtöttük, mi mindent nyújt még, ha ide szervezed a nyaralást.

1. A Kerektemplom

Ha A füredi "Savanyóvízhez" járó vendégek már a XVIII. században azt kérték, hogy legyen a fürdőtelepen egy kápolna. A klasszicista stílusú templomot 1841-ben kezdték építeni, Frumann Antal győri építész tervei alapján, és 1846. június 21-én szentelték fel. A templom tervezőjét a római Pantheon ihlette, de építészeti előzménye az esztergomi Szent Anna plébániatemplom lehetett.

Görögkereszt alaprajzú, középső csarnoka kör alakú. Mennyezete rozettás, a főoltárképet egy osztrák művész, Henriette Kärling készítette (témája Jézus találkozása a szamaritánus nővel Jákob kútjánál). A jobb oldali mellékoltár elveszett képének helyén pedig Vaszary János Krisztus a keresztfán című műve látható.

2. A Jókai-villa

Meglepő, mennyire népszerű ma is az egyik legnagyobb magyar író nyári, balatoni nyaralója, pontosabban a villában kialakított múzeum. Jókai Mór ebben az épületben írta Az arany embert, és a Balaton ihlette néhány rövidebb munkáját is.

"Sok szép tájékát bejártam hazámnak; voltam az Alföld végtelen rónáin, álltam a székely havasok csúcsain: de mindeniknél jobban megragadott a Balaton-vidék. (...) A Balaton-vidék egy bájos menyasszony, ki vőlegényére vár, minden ponton új bájait tárja fel; mentől tovább nézzük, annál szebbnek látjuk, s bár nevessenek ki érte, én azt mondom, hogy az egész táj mosolyog!" - írja A magyar Tempevölgy című útleírásában.

Az író 1857-ben járt először Füreden, majd gyakran érkezett ide pihenni. 1867-ben vette meg a telket a Kerek-templom mögött, és 1871-re készült el a villa, amit ő maga tervezett. Ettől kezdve az egész nyarat itt töltötte a feleségével, Laborfalvi Rózával, csak ősszel utaztak vissza Pestre. 1886-ban neje halála után eladta az épületet. Múzeumként 1954-től működik, páratlan kiállításából kiderül, hogyan élt itt annak idején a művész pár, hogyan rendezték be a házat.

3. Terasz Étterem

A szuperromantikus kertben vacsorázhatsz vagy iszogathatsz, esténként pedig a régi, legendás Gemini együttesből kivált Markó András zenekara, a Markó Gemini Band zenél.

4. A Vitorlázeum

Lehet, hogy számodra közhelynek tűnik, de Balatonfüred valóban a vitorlázás magyarországi központja és máig az egyik legfontosabb helyszíne. A Pogány Madonna című film legtöbb jelenetét is Füreden forgatták, és a füredi öbölben zajlott az ikonikus vitorlásverseny is. Kevesen tudják, hogy a magyar vitorlássport Európa élmezőnyébe tartozott.

A balatoni vitorlázás első klubházának emeletén, a Vitorlázeumban, ebben az egyedülálló múzeumban követhetitek végig a magyar balatoni vitorlázás történetét (amely egyébként a XVIII. században a Festeticsekkel kezdődött, és a XIX. században indult fejlődésnek) és egy érdekességet tudhattok meg nem csak vitorlás sportról, hanem a Balatonról is.

A Balaton-teremben például interaktív padlón egy-egy kockára állva ti magatok választhatjátok ki, hogy a 40 rövid videó közül melyiket szeretnétek megnézni. A Viharszobában pedig olyan szimulátorba ülhettek bele, amelyik egy kis ízelítőt ad számotokra arról, milyen lehet a viharos, hullámzó tavon vitorlással menni.

5. A füredi szobrok

Az egész település tele van velük a vasútállomástól a Tagore-sétányig. Ha amúgy is szereted a szobrokat, érdemes rájuk vadásznod.

6. A Bergmann Cukrászda

A Petőfi Sándor utcai cukrászda kínálatát teszteltük. Egy epres süteményt és rengeteg fagylaltot ettünk. A kedvencünk a feketeribizli-szicíliai pisztácia páros lett. (És itt a pisztácián ne valami íztelen, zöldre festett jégből készült gombócot érts, mint a legtöbb helyen hanem intenzív, markáns pisztácia ízű krémes fagyit.)

7. A Vaszary-villa

A kastélyra emlékeztető épületet az 1832-ben született Vaszary Kolos pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás építtette 1891 és 1892 között. Építésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízta meg. A villa körül angolkertet létesítettek. Amikor Vaszary Kolos 1912-ben lemondott esztergomi érseki méltóságáról, haláláig ebben a nyaralóban élt és történeti tanulmányainak szentelte az idejét. Az ő unokaöccse volt Vaszary János festőművész.

A villát Vaszary Kolos halála után elárverezték, az 1920-as években kibővítették. A háború alatt szovjet tulajdonba került, tiszti nyaralóként használták. Az 1960-as években egy vasbeton szerkezetű, háromemeletes toldalék épület került a Vaszary-villához - ezt később, az épület felújításakor lebontották. Ma képzőművészeti kiállításokat láthattok a villában, július 14-ig a Balatoni nyár című fotókiállítást vagy például november 17-ig Folyók, tavak, tengerek – Az éltető víz címmel a víz témájával foglalkozó képeket, olyan alkotóktól, mint Benczúr Gyula, Csók István, Vaszary János, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál.

8. A régi füredi villák

Elég végigsétálnod a Honvéd, az Ady Endre és a Petőfi Sándor utcán, és egy csomó gyönyörűen felújított vagy éppen romjaiban is szépséges villát láthatsz a boldog békeidőkből.

9. A Balaton környékének legnagyobb copf stílusú épülete

A Szentgyörgyi Horváth család építtette 1796-98 között, Lechner Mátyás tervei alapján. Itt rendezték az első Anna-bált 1825-ben Szentgyörgyi Horváth Krisztina tiszteletére. A legenda szerint a lány ezen a bálon ismerte meg későbbi férjét, Kiss Ernőt, az aradi vértanúk egyikét.

A Szívkórházzal szemben álló épületben számos híresség megfordult: Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós, Jókai Mór, Blaha Lujza, Berzsenyi Dániel, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Perczel Mór is.

10. Hajókázás a háborút is túlélő Jókain

A hajó még 1913-ban épült, kialakítása mai szemmel is gyönyörű lett. 1944-ben akna robbant mellette, de szerencsére egyben maradt. 1945-ben a németek süllyesztették el, de kiemelése és javítása után 1948-tól ismét a Balatont szelte. A hetvenes években selejtezték, elvitték. 1998-ban Vanyolai Sándor megvette a már lepusztult hajót, és újjáépítette. Új stílusú külsővel látták el, és 2003 óta szolgál újra a Balatonon a Jókai hajó.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


BALATON
Ezeken a balatoni helyeken garantált a hideglelés
Két ház és egy domb, ahol a régi halálesetek szelleme kísért a mai napig. Éjszaka válasszunk inkább más kirándulóhelyet.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: A Fekete-kastély napjainkban - szmo.hu
2022. június 19.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Fekete-kastély

Sötét ablakok, omladozó falak és dudvával benőtt padló várja a balatonedericsi Fekete-kastély esetleges látogatóit, mivel nincs olyan új tulajdonos vagy vállalkozó, aki fantáziát látna a szerencsétlen múltú épület felújításában. A helyiek szerint egyébként nemcsak a kastély neve fekete, de a históriája is, sokak szerint inkább lebontani kellene, mint restaurálni.

A tragikus történet az 1800-as évek második felében kezdődött, amikor Nedeczky István megépíttette családja számára a kastélyt, amelyet akkor még csak a tető színe miatt neveztek a környékbeliek feketének.

A ragadványnév azonban megtette hatását, mivel pár év múltán az első tulajdonosnak az adósságai miatt túl kellett adnia a család otthonán. A Fekete-kastélyt rokona, Nedeczky Jenő vásárolta meg, de nem sok öröme telt benne. 1883-ban ugyanis igen fiatalon, alig 29 évesen tüdősorvadás következtében itt hunyt el szeretett felesége, Emma, akit az ország csak Deák Ferenc unokahúgaként ismert meg korábban. Nem csoda, hogy Nedeczky Jenő felesége halála után nem is töltött itt több időt. Emma halála után pár évvel, 1889-ben újabb szerencsétlenség történt a kastélyban, akkor öt kisgyermeket temetett maga alá a leszakadó mennyezet, és a kicsinyek közül egy az életét vesztette.

A századforduló után üresen állt a kastély, bár személyzet gondozta és olykor-olykor kiadták nyaralóknak is. 1912-ben az épület szakácsnőjét ölte meg egy helybéli gulyás féltékenységből, majd 1914-ben a Nedeczky család egyik tagja, István lett öngyilkos a falak között. Az idő múltával aztán az épület többször gazdát cserélt, mígnem 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd költözött ide a feleségével. Ez a korszak sem végződött azonban fényesen, mivel az ügyvéd rajtakapta az asszonyt egy kútfúróval, és emiatt öngyilkos lett. Ám az özvegy nem tartott ki a kútfúró szerető mellett sem, így – bánatában – a szerencsétlen szakember is végzett magával, amikor rájött, hogy a kastély úrnője már nem őt szereti. Az asszony újabb szeretője üdülőként üzemeltette a kastélyt, amelynek neve az 1920-as, 30-as években rendre felbukkan a balatoni apróhirdetések között, kivehető szállásként. Az özvegy végül eladta a balatonedericsi ingatlant egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak, aki a II. világháború idején arra használta, hogy itt állítsa össze jelentéseit német kémként a náciknak. 1945 februárjában, az oroszok megérkezése előtt azonban ő is öngyilkos lett a Fekete-kastélyban. Bár egy időben a kastély üdülőként és építőtáborok szállásaként üzemelt, most már évtizedek óta üresen áll, a kérdés csak az, hogy Németországban élő új gazdája felvállalja-e a kockázatot, és felújítja-e az elátkozott épületet...

Kripta-villa

Jóval fényesebb sors jutott az idegenforgalmi látványosságként újjászületett fonyódi Kripta-villának, amelynek megépítését szintén egy szomorú tragédia alapozta meg. Történt ugyanis, hogy Abrudbányai Ödön pécsi biológus professzor beleszeretett egy erdélyi leányba, Magduskába, aki azonban közvetlenül az esküvő előtt szerencsétlenül elhunyt. Az ara nélkül maradt férj nem tudta szomorúságát mivel enyhíteni, így egy kriptát építtetett fonyódi kastélyának alagsorába, amelyen ő és meghalt menyasszonya látható egy márvány ágyban.

Bár a kriptában nem nyugszik senki, a különös szerelmi történet máig érdekli az erre járókat, már csak amiatt is, mert Abrudbányai Ödön később több versben is megénekelte a tragikus szerelmet. A Kripta-villát egyébként 1925-28 között építették fel, és később a Pécsett népszerű gyógyszerésszé váló Abdrudbányai Ödön jóváhagyásával a turisták is meglátogathatták. Még az 1960-as években, a Kádár-korban is népszerű látványosságnak számított Fonyódon a különös márvány hitvesi ágy. Manapság pedig senkit nem tántorít el a különös história a Kripta-villa meglátogatásától, így az önkormányzat felújíttatta és múzeumként nyitotta újra az épületet.

Akasztódomb

Végül emlékezzünk meg Tihany egyik legnépszerűbb látványosságáról, az Akasztódombról is, amelynek híre a nevéhez hasonlóan nem volt túl fényes az elmúlt évszázadokban. Az Akasztódomb elnevezése onnan ered, hogy a Tihanyi Apátság elöljárói itt végeztették ki az általuk elfogott és elítélt gonosztevőket.

A budai akasztódomb. "Fénykorában" a tihanyi is hasonló lehetett...

A török vész idején állítólag itt került kötél azoknak a törököknek a nyakába is, akik szerencsétlenségükre pont Tihanyból kívántak keresztény leányt rabolni maguknak. Később a XX. század elején a domb gejzírkúpjai kerültek be a köztudatba, amelyekből szívesen építkezett a tihanyi lakosság majdnem eltüntetve azokat, csak a XX. század közepén jutottak el odáig a magyar geodéziai szakemberek, hogy védettséget kérjenek a különös természeti látványosságnak. Akkoriban az Akasztódombon egy hatalmas amfiteátrumot is létre kívántak hozni, amelynek tervei Wadder Gyula műegyetemi tanár fejéből pattantak ki. Egy nagyméretű szabadtéri színpadot álmodtak ide magas orgonaházzal, de a grandiózus elképzelésből semmi sem lett, talán a baljós elnevezéssel bíró helyszínnek köszönhetően. Nem jártak jobban a gardák sem, amelyek évszázadokig a magyar tenger őshonos halfajának számítottak. Ősszel tömeges vándorlásukat pedig pont innen az Akasztódombról figyelték az úgynevezett látók, akik azonnal jelentették a halak vonulási irányát a balatoni halászoknak. A gardák pusztulását persze nem az Akasztódomb okozta, hanem a hamisgyöngy biznisz és az angolnák tömeges betelepítése. Mindenesetre az megállapítható, hogy aki kapcsolatba kerül az Akasztódombbal, szerencsére nem igazán számíthat...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
Vonyarcvashegy rejtett zugai, avagy ilyen a Balaton csendes oldala
Van, hogy a szemlélődő titkos kis helyekre bukkanhat, ahol egy hattyú a társasága, és csak a távoli vitorlásról sodor hangfoszlányokat a szél.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. július 17.


Link másolása

Milyen a Balaton, mikor tombol a nyár, ezerrel süt a nap, csobban a víz, és nyaralók ezrei élvezik a hűsítő habokat? A nyüzsgő tóparti élet mellett van egy rejtett, nyugalmas arca is a magyar tengernek. Amikor a csendes szemlélődő titkos kis helyekre bukkanhat, ahol egy hattyú a társasága, és csak a távoli vitorlásról sodor hangfoszlányokat a szél. Amikor illatos virágok és susogó nádasok között lehet egy pár percre ellazulni, és élvezni a természet szépségét.

Mint például itt, Vonyarcvashegy egyik rejtett zugában:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját a Csobánc tetejéről élvezheted
A fennsíkon épült 13. századi vár egykor fontos események tanúja volt. Mára a hely a siklóernyősök és a gyönyörű kilátást kedvelők kedvenc helye lett, de számos különleges növényfaj is él itt.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. június 11.


Link másolása

A Balaton számos látnivalója között az egyik különös múlttal rendelkező hely a Csobánc.

A Balaton-felvidék egyik tanúhegyének ma már lapos tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a környező vidékre.

Tiszta időben egészen a pécsi tévétoronyig ellátni, de akár az Alpokat is megpillanthatod róla. Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad a fokozottan védett területen.

A kiváló adottságok miatt a siklóernyősök egyik kedvelt helye. A csúcsot azonban csak gyalog lehet elérni.

Fent pedig érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy ezt a fennsíkot valaha a Pannon-tenger homoküledéke töltötte fel, majd a bazaltvulkán lávája ömlött rá. Végül a természet és az időjárás munkájának köszönhetően alakult ki mai formája. A szakértők szerint a Csobánc bazaltjainak kora 3,42 millió év.

A hegyen az extrém éghajlati és geológiai viszonyok között több botanikai ritkaság is él.

Többek között a sziklaiternye, a ritka buglyos vagy fürtös kőtörőfű, a fekete és leánykökörcsin, vagy a hajdani várkertből elvadult orgonaliget. A domboldalon máig fontos a római korig visszanyúló szőlőkultúra.

Csobánc neve: a "Csobán" szóból ered, annak kicsinyítő képzős változata. A török eredetű szó jelentése magyarul „pásztor”.

A hegyet először 1221-ben, míg a várat egy 1272-es oklevélben említik.

A 376 méter magas, 260x190 méteres lapos fennsíkon áll a 13. században épült Csobánc várának romja.

A vár a 15. században Mátyás király halála után Kinizsi Pálnak köszönhette, hogy megmaradt, sőt erődítménnyé alakították. Még a törökök sem tudták bevenni, bár többször ostromolták. A vár a 16. században a Gyulafiak tulajdonában volt, a 17. században pedig az Esterházy-család vásárolta meg. Bécsben már eldöntötték, hogy lerombolják a várat, de a Rákóczi-szabadságharc miatt a császári katonaság használta tovább, végül a kurucok elfoglalták.

A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én volt, amikor Jean Rabutin császári tábornagy próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével, sikertelenül. Pedig a várat csak mintegy 30-an védték. Két év múlva került újra császári kézbe, ekkor kezdték meg lerombolni és 1722-ben már romként említik az építményt.

1861-ben Rómer Flóris mérte fel a várat, a régészeti feltárása pedig a 20. század közepén indult meg.

A vár több művészt is megihletett. Például Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címmel, Vachott Sándor Balaton vidékén című versében pedig lelkesen írt Csobáncról.

Csobánc vára

Ilyen a környék és a kilátás:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Balaton: A Szent György-hegy legendái mesélnek a bajba jutott sárkányról és a szomorú véget ért barátokról is
A tanúhegy látványa is megér egy kirándulást, de a bátrabbak felfedezhetik a jégbarlang hideg fuvallatát is, miközben megemlékezhetnek a mondákban továbbélő sárkányról.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. június 19.


Link másolása

A Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye a bazaltoszlopokkal körülvett Szent György-hegy. A nevét a valaha a hegy lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta.

A tájat, a 3-4 millió éve a Pannon-tenger üledékéből kialakult alapzatot a vulkánkitörések alakították. A régi üledék lekopott, és a bazaltsapka megmaradva végül kiemelkedett a környezetéből. A legszebb bazaltoszlopok a Szent György-hegyen találhatók, ahol helyenként 30–40 méter magasba emelkedve, orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.

A fekvése, talaja miatt gazdálkodtak rajta, így az eredeti élővilágból nem sok maradt meg. Elsősorban a szőlőtermesztés uralta a területet, melynek ideális volt a sok napsütés, a szubmediterrán mikroklíma és a vulkanikus-üledékes talaj. Már a kelták is felfigyeltek ezekre az adottságokra és szőlőt telepítettek a hegyoldalba. A honfoglaló magyarok pedig elnevezték Magashegynek, ezt a mai napig őrzi Hegymagas község neve.

A hegyet a turisták is kedvelik. A látványos képződmények mellett a fokozottan védett terület is sok látnivalót kínál, sőt, az Országos Kéktúra is elhalad errefelé.

A hegyhez számos legenda is kapcsolódik.

A kolostor legendája

A hegyen réges-rég a „vörösbarátok” klastroma állt. A monda szerint számuk évről évre fogyatkozott, míg végül már csak ketten maradtak. Egy hideg télen a szerzetesek a hegyen rekedtek. A falusiak csak onnan tudták, hogy még élnek, hogy hallották a hegyről érkező harangszót. Egyszer azonban már nem szólalt meg a harang. Mikor a hó elolvadt, a falubeliek felmentek a kolostorba, ahol a két szerzetest már holtan találták. Egyiküket a harangozás közben érte a halál. A helybéliek ekkor elbontották a kolostort, nehogy "rossz barátok" kezére jusson az. Később egy nagy esőzés lesodorta a régi harangot a hegy lábáig, így a harang a legenda szerint a raposkai Szent Antal-kápolna tornyába került.

A barlang legendája

A Sárkány-lik, vagy Sárkány-barlang a Szent György-hegy egyik érdekes geológiai képződménye. A 10 méter mély üreget ledőlt bazaltorgonák törmeléke fedi. A hézagokba télen a hó összegyűlik, ami sokszor még nyárig is megmarad. A lyukak nyáron hideg levegőt engednek ki, ezért a népi hagyomány jégbarlangnak nevezte el.

A legenda szerint régen egy sárkány lakott benne, amit végül Szent György győzött le. Egy másik monda arról mesél, hogy a sárkány a falu lakóit szorongatta és lányokat rabolt. De egy nap a sárkány megbetegedett. A falusiak pedig ápolták, segítették. Ez a jótett meglágyította a sárkány szívét, és végül békésen éltek egymás mellett. Végül a sárkány megöregedett és meghalt. De utolsó lehellete jégbarlanggá változtatta a lakhelyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk