hirdetés
nyit.jpg

Szeged a szecesszió városa is, közel félszáz csodás épület őrzi a nyomát

A magyar Gaudinak is hívott , tragikus sorsú építész, Magyar Ede több épülete is messze földön híres lett.
Fotók: Papdi Balázs, Szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. február 12.


hirdetés

Szeged – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen közel ötven szecessziós épület, vagy épületrész található itt, amelyek ezt a különös stílust képviselik.

A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is.

Magyar Ede (Oszadszki Ede) 1877. január 31.-én született Oszadszki Mihály asztalos harmadik gyermekeként. A később négy gyerekes család három évvel később változtatta meg a nevét Magyarra.

Ede a Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolába járt, ott szerzett építőmesteri képesítést, majd külföldi tanulmányúton járt, és végül főleg Szegeden tervezett épületeket, itt működött irodája is. Az 1907-ben átadott Reök-palota hozta meg számára az elismerést és ismertséget.

Bár szakmájában sikeres volt, a magánéletben nem, 35 évesen egy szerelmi bánat miatt öngyilkos lett. Magyar Ede magánéletének nagy tragédiája lett, mikor a Jósika utca 14. épület tervezésével bízták meg. A tervek egyeztetése közben beleszeretett a megrendelő feleségébe. A házat végül saját költségén fejezte be. Anyagi gondjai lettek, a csőd szélére került. Bár próbált új életet kezdeni, de felesége sem volt hajlandó elválni tőle. Teljes kétségbeesésében 1912. május 5-én ebben házban vetett véget életének, agyonlőtte magát. A Reök-palotában levő irodájában, az asztalára rajzszögezett papíron hagyta utolsó üzenetét: „Senkit se okoljanak halálomért.”

Több általa megálmodott és megtervezett épület csak halála után készült el. A magyar szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt, sokan csak a magyar Gaudinak hívták. A kezdeti virágos, indás, növényes díszítéseket később ritkábban alkalmazta, és egyszerűbb, vagy geometrikusabb motívumokat használt.

hirdetés

Magyar Ede több épülete is a maga korában különleges volt. Az első szegedi munkája a Goldschmidt-palota volt, melyet 1905-ben adtak át. Eredetileg lakások és üzletek voltak benne. Az 1950-es években átalakították, ekkor eltávolították a díszítő elemeket róla, de a kapualjban még láthatók az eredeti díszítések, az indák, a napkorong és a táncosnők.

A Reök-palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik. Minden kis részlete valamiről mesél. Az épületről, történetéről bővebben korábbi cikkünkben olvashatsz ITT.szeged_papdi_reok (1)szeged_papdi_reok (3)szeged_papdi_reok (4)szeged_papdi_reok (5)szeged_papdi_reok (6)szeged_papdi_reok (7)

Szeged belvárosának egyik legmeghatározóbb épülete a Kárász utca és Somogyi utca sarkán álló, 1911-ben elkészült Ungár-Mayer-féle palota. A házat Ungár Benő és Mayer Áron, két gazdag szegedi polgár megbízására tervezte meg Magyar Ede. Azt szerették volna, ha a háromszintes épület messze földön híres legyen. A földszintje – Szegeden elsőként - vasbeton szerkezetű, leglátványosabb része a kupolaszerű torony, melyet bádogból készült lányszobrok vesznek körül. Az épület aljában működött a legendás Corso Kávéház, ahol Juhász Gyula és József Attila is megfordult. Ma is üzletek találhatók itt, és érdemes benézni, mert a mennyezeti díszítések a mai napig megmaradtak.szeged_papdi_mayer

A mozaikképeiről is híressé vált Református Palota a Tisza Lajos körúton áll. A két szélén kiemelkedő homlokzat között egy beugró található. Az eredeti terv szerint lakások és egy református népiskola, valamint az egyházközség parókiája részére készítették. A főbejárat fölötti teraszt éneklő gyerekek szobrai díszítik. A mozaikokon pedig egy magvető és egy arató látható. A palota előtt volt sokáig a bor- és gyékénypiac is.szeged_papdi_reformatus

Szegeden mintegy ötven épület őrzi a szecesszió különleges világát: bérházak, lakóházak, egyházi intézmények, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényében pompáznak.szeged_papdi (1)szeged_papdi (10)szeged_papdi (11)

Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógáját Szegeden láthatod. A többféle stílust megjelenítő Új Zsinagóga üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. Az eklektikus épületben többfelé felbukkannak szecessziós elemek is. Az épületről, történetéről korábbi cikkünkben olvashatsz ITT.LINKszeged_papdi-zsinagoga (1)szeged_papdi-zsinagoga (2)

A Gróf-palota épületének megvalósítását Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte. A város magasan fizetett tisztviselőinek akartak itt otthonokat kialakítani. A Raichle J. Ferenc által tervezett épületben így irodák és lakások készültek. A díszes oromzat, a keleties hangulat mellett a magyar népművészet motívumai is fellelhetők rajta. A kovácsoltvas díszek, korlátok mind a szecesszió jegyében készültek.szeged_papdi_grof (1)szeged_papdi_grof (2)

A szecesszió jelentése: kivonulni. Kivonulást, elszakadást jelentett mindattól, amit a stílus megjelenésekor az akkori, akadémikus művészet képviselt. A művészetben való megjelenését John Ruskin (1819-1900) angol író nevéhez kötik, aki többször is írt az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról.

A szecesszió főbb jellemzői a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületekre elsősorban a lágy, gömbölyded formák a jellemzőek.

szeged_papdi (13)szeged_papdi (17)szeged_papdi (18)szeged_papdi (22)szeged_papdi (23)szeged_papdi (24)szeged_papdi (26)szeged_papdi (27)szeged_papdi (28)szeged_papdi (29)szeged_papdi (30)szeged_papdi (32)szeged_papdi (33)szeged_papdi (34)szeged_papdi (35)

Még több képet találsz Szeged szecessziós épületeiről ITT.

Ha pedig szeretnéd magad is megcsodálni ezeket az épületeket, bejutni olyan helyekre, ahová egyszerű turistaként nem igazán lehet, akkor keresd a rendszeresen meghirdetett szecessziós sétákat Szegeden, például ITT.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szoke-tisza-kiemelese-mti-ujvari-sandor-1000x666.jpg

Látványos videó készült a Szőke Tisza kiemeléséről

Timelapse felvételeket is készítettek a műveletről.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor - szmo.hu
2020. január 25.


hirdetés

Pénteken kiemelték a legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajót, a Szőke Tisza roncsát a Szeged melletti tápéi öbölnél - írja az MTI.

A Ma-Hard Vízépítő Kft. szakemberei felfújható ballonok és csörlők segítségével vontatják partra a hajót.

A kiemelést több hónapos előkészítés előzte meg. A roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A hajótest köré vízforgató rendszert telepítettek, hogy a jégréteg ne okozhasson további károkat.

A parton földből rámpát építettek, a csigákkal és csaknem két kilométeres kötélzettel folyó kiemeléshez pedig bekötési pontokat alakítottak ki a hajótestben és a szárazföldön.

A kiemelésről fotósorozat is készült:

hirdetés

A YouTube-ra felkerült egy látványos videó is, benne többek közt timelapse felvételekkel a roncs kiemeléséről.

A legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajó 2017 decemberében került a Hajózásért Alapítvány tulajdonába, amit kifejezetten a Szőke Tisza megmentésére hozott létre Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója, valamint Portás Csaba, az ügyért évek óta elkötelezett hajózási szakember.

A Szőke Tisza a Ganz-hajógyár újpesti üzemében készült el 1917-ben, a több mint 77 méteres kétkéményes gőzös akkor a IV. Károly nevet kapta. A hajó a monarchia felbomlását követően a Sas, majd 1930-ban a Szent Imre nevet kapta. A gőzös a második világháború alatt Ausztriába került, csak 1947-ben érkezett vissza Magyarországra. Az 1950-ben Felszabadulás nevet kapó hajót 1957-58-ban újították föl és építették át sétahajóvá. 1976-ban vonták ki a forgalomból, ezt követően állóhajóként üzemelt a fővárosban, két évvel később került Szegedre, ahol az 1980-as években étteremként, majd diszkóhajóként működött. A leromlott állapotú hajót 2000-ben vontatták a Tápéi-öbölbe, ahol 2012-ben elsüllyedt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
KÉSZ-Csoport_Szőke_Tisza_január_23_08.jpg

Így emelték ki a Szőke Tiszát a folyóból

Egész fotósorozat készült a nagyszabású akcióról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Mi is megírtuk tegnap, hogy megkezdték a legnagyobb Magyarországon épült lapátkerekes gőzös, a 2012-ben elsüllyedt Szőke Tisza roncsainak kiemelése csütörtökön reggel Szeged-Tápén.

Heizler Tamás, a kiemelést végző MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője közölte: a kiemelést több hónapos előkészítés előzte meg.

A roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A hajótest köré vízforgató rendszert telepítettek, hogy a jégréteg ne okozhasson további károkat.

A parton földből rámpát építettek, a csigákkal és csaknem két kilométeres kötélzettel folyó kiemeléshez pedig bekötési pontokat alakítottak ki a hajótestben és a szárazföldön.

hirdetés

Íme, a kiemelésről készült képsorozat:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szoke-tisza-kiemelese-szeged-foto-mti-mathe-zoltan.jpg

Sikerült a Szőke Tisza kiemelése Szegeden

A folyamat néhány technikai probléma miatt a tervezetnél hosszabbra nyúlt, de a hajótest jól viselte a mozgatást.
MTI, Címkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2020. január 26.


hirdetés

Sikerült a Szőke Tisza gőzös kiemelése Szegeden, a hajó csütörtök reggeltől vasárnap délutánig partra vontatása során Magyarországon még korábban nem használt technikai megoldásokat alkalmaztak.

A kétkéményes gőzhajó 2012-ben süllyedt el a Tápéi-öbölben, a 300 tonnásra becsült tömegű roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A kiemelést komoly előkészítő munka előzte meg, a többi közt 15 felfújható ballont gyártattak, melyek tíz méter hosszú és másfél méter átmérőjűek, egyenként akár 80 tonna teherbírásúak.

Ezek közül kettőt átfűztek még a folyómederben álló, a parthoz vontatott test alatt, majd a ballonokat felfújva emelték meg a hajó a szárazföld felé álló tatját. Ezután kezdődött el a hajó partra vontatása a gépházban kialakított konzolhoz rögzített drótkötelek, csigasorok, nagy teljesítményű csörlők, és a test alá rakott ballonok segítségével. A munkálatokban mintegy harminc ember vett részt, több munkagéppel.

Heizler Tamás, a kiemelést végző MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője elmondta,

a folyamat néhány technikai probléma miatt a tervezetnél hosszabbra nyúlt, de a hajótest jól viselte a mozgatást, ehhez azonban szükség volt arra, hogy néha centiről-centire mozgassák a több száz tonnás testet.

hirdetés

A szakember közölte, a Szőke Tiszát a parttól távolabb helyezik el, és hamarosan elkezdődik a test kitakarítása. A hetekig vagy hónapokig tartó munka után tudják felmérni, pontosan milyen állapotban van a hajó. Az már az első bejárások alapján kiderült, a Szőke Tisza legkomolyabb műszaki értékének számító háromhengeres, 800 lóerős gőzgép jól átvészelte az elmúlt évtizedek megpróbáltatásait, de az még a szakembereket is meglepte, hogy a berendezés néhány eleme a víz alatt töltött évek ellenére is megforgatható.

A legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajó 2017 decemberében került a Hajózásért Alapítvány tulajdonába, amit kifejezetten a Szőke Tisza megmentésére hozott létre Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója, valamint Portás Csaba, az ügyért évek óta elkötelezett hajózási szakember. A Szőke Tisza a Ganz-hajógyár újpesti üzemében készült el 1917-ben, a több mint 77 méteres kétkéményes gőzös akkor a IV. Károly nevet kapta. A hajó a monarchia felbomlását követően a Sasra, majd 1930-ban Szent Imrére keresztelték át.

A gőzös a II. világháború alatt Ausztriába került, csak 1947-ben érkezett vissza Magyarországra. Az 1950-ben Felszabadulás nevet kapó hajót 1957-58-ban újították föl és építették át sétahajóvá. 1976-ban vonták ki a forgalomból, ezt követően állóhajóként üzemelt a fővárosban, két évvel később került Szegedre, ahol az 1980-as években étteremként, majd diszkóhajóként működött. A leromlott állapotú hajót 2000-ben vontatták a Tápéi-öbölbe, ahol 2012-ben elsüllyedt.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyito.jpg

4 tipp a szegedi bakancslistádra: gyönyörű épületek, melyek Európában is egyedülállóak

Különös története van a város legrégebbi tornyának, melyet egy másik toronyban rejtettek el. De itt van Európa egyik legszebb zsinagógája és híresen szépek a szecessziós épületei.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 04.


hirdetés

Szeged belvárosában sok szép épület található, közülük több is ikonikussá, a város jelképévé vált. Sorsuk is érdekes, sokszor kalandos, sőt rejtélyes volt. Ha ellátogatsz a Napfény városába, akkor szánj rá egy napot, és látogasd végig a méltán híressé vált épületeit, melyeknek nem csak a látványa, de a múltja, és valaha benne élők története is izgalmas.

1. Szeged legrégebbi épületét véletlenül találták meg – egy másik toronyban volt elrejtve

Regényes múltja van a város egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A település legidősebb épülete a 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része. Ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik. Alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti. Írásunkban azt is eláruljuk, milyen rejtélyes módon került elő a torony, és mit tett érte Móra Ferenc:

2. A Fekete ház sokat látott falai még a nagy tiszai árvíznek is ellenálltak

hirdetés

Szeged egyik érdekes, szép épülete a Somogyi utca sarkán álló Fekete ház, amely ma múzeumi kiállítóhelyként működik. Ám kalandos élete volt az épületnek, amelyről a benne található kiállítás is mesél. A szegedi nagy árvizet is átvészelő házat Mayer Ferdinánd a jómódú szegedi vaskereskedő építtette családjának. Az angol gótika és a romantika stílusjegyei érdekes megjelenést kölcsönöznek neki. Az épületben több kiállítást is láthatsz, melyek elkalauzolnak a régi korokba, és több híresség személyes tárgyait is megnézheted. Hogy miért kapta a Fekete-ház nevet, ezt is megtudhatod írásunkból:

3. A világ negyedik legnagyobb, Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógájának minden részlete egy történetről mesél

A ma már kulturális célokat is szolgáló Új zsinagóga kimagasló méretei, a díszes kupolája, tornyai már messziről is odavezetik az embert. Ez Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. Az épületet Baumhorn Lipót tervezte és az általa épített 22 zsinagógából ezt a mór-arab-mediterrán elemekkel elegyített szecessziós stílusú épületet tartják a legszebbnek. A kupolaablak és a zsinagóga összes színes üvegablaka Róth Miksa műhelyében készült. Itt minden részletnek fontos szerepe van, minden elemnek jelentése van, és ezek egész történeteket mesélnek el. Hogy miről, azt cikkünkből megtudhatod:

4. A szecesszió városában közel ötven csodás épületben gyönyörködhetsz

Szeged – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen közel ötven szecessziós épület, vagy épületrész található itt, amelyek ezt a különös stílust képviselik. A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. A Reök-palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik. A gyönyörű Ungár-Mayer-féle palotán kívül látványos a mozaikképeiről is híressé vált Református Palota, de sok bérház, lakóház, egyházi intézmény, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés is készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényükben pompáznak. Nézd meg milyen csodálatosak, és cikkünkből sok érdekességet is megtudhatsz róluk:


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!