hirdetés
fecskeles-cimkep-1000x471.jpg

Bárki megleshetné a madarak mindennapjait a Szegedre tervezett fecskelátogató-központban

Tóth Bence Péter építészmérnök a Sancer-tó partjára, a Szegedi Vadaspark területére képzelt el egy olyan látogatóközpontot, amely a fecskék otthona is lehetne.
Dobó Maitz Petra cikke, látványtervek: Tóth Bence Péter - szmo.hu
2019. június 06.


hirdetés

Tóth Bence Péter építészmérnök egy nap feltett egy nagyon fontos kérdést: "Pusztulnak a fecskék, mit lehetne tenni ellene?" A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai, Orbán Zoltán és dr. Halmos Gergő ekkor azt a választ adták: a megoldás nagyon egyszerű, a fecskéknek fészkekre van szükségük, fészkelőhelyekre és arra, hogy a rovarokat odavonzzuk nekik.

Ebből a párbeszédből aztán lett egy fantasztikus terv, amely

Szegedre, remélhetőleg a Szegedi Vadasparkkal karöltve a Sancer-tó partjára, a Vadaspark területére képzel el egy olyan látogatóközpontot, amely a fecskék otthona is lehetne.

Tóth Bence Péter építészmérnökkel beszélgetek, a terv megálmodójával.

Hol tart az ötlet?

hirdetés

Ötletnél. Pontosabban megtervezett, konkretizált (méretekkel és anyagokkal) kigondolt tervnél. A mesterdiplomám tulajdonképpen. Olyan „mestermunkát” szerettem volna létrehozni, ami realizálható, megvalósítható – többszörös értékkel bír. A tervek megvannak és a céljuk egy remény. Remény arra, hogy egyszer megvalósuljon. Itt, a Vadaspark területén – vagy bárhol máshol, ugyanis elképzelhető a Balaton partjára a szúnyogok ellen – akárcsak a Ludasi-tó partjára a Vajdaságban.

Az ötlet, a terv felhívás keringőre az emberek, segíteni akarók felé: tessék beszállni és megcsinálni! Kalákában, vályogból és égetett téglából – fából és nádból.

Táborokat is lehetne rá szervezni (gyerek-, építésztábor, közmunka stb.). Láttam már ilyet, mondhatni csináltam is.

Mikor valósulhat meg a tényleges látogatóközpont?

Amikor már csak egy fecskepár maradt Magyarországon. Mert az ember ilyen és akkor kezd el poroltót keresni, ha már a ház háromnegyede leégett. Egyébként pedig nyitott a kérdés: ha kezdeményezés áll mögé. Ha a Vadaspark, vagy más, az ötlettel szimpatizáló intézmény/ember szeretné ezt. A Vadaspark igen kedvesen és örömmel fogadta az ötletet, terveket – azonban jelen pillanatban más mezsgyén mozognak.

Milyen falakba ütközöl jelenleg?

Nos, a globálisba. Kinek van érdekében egy ilyen épületet megépíteni? Kinek éri meg és minek? A Vadaspark az állatoktól szerzett trágyával (kiterítik az épület környékén) oda tudja vonzani azt a rovarmennyiséget, ami a fecskekolóniát serkenthetné, illetve személyi állománya el tudná látni az oktatói és fenntartási feladatokat. A tervek ehhez lettek igazítva. Ha kiderülne, hogy Fonyódra szeretnének egy ilyet a nádas közé – akkor azt mondom, hogy rendben – mikorra kell? (A terv rugalmas, a lényeg, hogy működhessen a dolog). Így tehát, ha fantáziát lát benne valaki, nincs más hátra, mint előre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szoke-tisza-kiemelese-mti-ujvari-sandor-1000x666.jpg

Látványos videó készült a Szőke Tisza kiemeléséről

Timelapse felvételeket is készítettek a műveletről.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor - szmo.hu
2020. január 25.


hirdetés

Pénteken kiemelték a legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajót, a Szőke Tisza roncsát a Szeged melletti tápéi öbölnél - írja az MTI.

A Ma-Hard Vízépítő Kft. szakemberei felfújható ballonok és csörlők segítségével vontatják partra a hajót.

A kiemelést több hónapos előkészítés előzte meg. A roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A hajótest köré vízforgató rendszert telepítettek, hogy a jégréteg ne okozhasson további károkat.

A parton földből rámpát építettek, a csigákkal és csaknem két kilométeres kötélzettel folyó kiemeléshez pedig bekötési pontokat alakítottak ki a hajótestben és a szárazföldön.

A kiemelésről fotósorozat is készült:

hirdetés

A YouTube-ra felkerült egy látványos videó is, benne többek közt timelapse felvételekkel a roncs kiemeléséről.

A legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajó 2017 decemberében került a Hajózásért Alapítvány tulajdonába, amit kifejezetten a Szőke Tisza megmentésére hozott létre Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója, valamint Portás Csaba, az ügyért évek óta elkötelezett hajózási szakember.

A Szőke Tisza a Ganz-hajógyár újpesti üzemében készült el 1917-ben, a több mint 77 méteres kétkéményes gőzös akkor a IV. Károly nevet kapta. A hajó a monarchia felbomlását követően a Sas, majd 1930-ban a Szent Imre nevet kapta. A gőzös a második világháború alatt Ausztriába került, csak 1947-ben érkezett vissza Magyarországra. Az 1950-ben Felszabadulás nevet kapó hajót 1957-58-ban újították föl és építették át sétahajóvá. 1976-ban vonták ki a forgalomból, ezt követően állóhajóként üzemelt a fővárosban, két évvel később került Szegedre, ahol az 1980-as években étteremként, majd diszkóhajóként működött. A leromlott állapotú hajót 2000-ben vontatták a Tápéi-öbölbe, ahol 2012-ben elsüllyedt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
KÉSZ-Csoport_Szőke_Tisza_január_23_08.jpg

Így emelték ki a Szőke Tiszát a folyóból

Egész fotósorozat készült a nagyszabású akcióról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Mi is megírtuk tegnap, hogy megkezdték a legnagyobb Magyarországon épült lapátkerekes gőzös, a 2012-ben elsüllyedt Szőke Tisza roncsainak kiemelése csütörtökön reggel Szeged-Tápén.

Heizler Tamás, a kiemelést végző MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője közölte: a kiemelést több hónapos előkészítés előzte meg.

A roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A hajótest köré vízforgató rendszert telepítettek, hogy a jégréteg ne okozhasson további károkat.

A parton földből rámpát építettek, a csigákkal és csaknem két kilométeres kötélzettel folyó kiemeléshez pedig bekötési pontokat alakítottak ki a hajótestben és a szárazföldön.

hirdetés

Íme, a kiemelésről készült képsorozat:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szoke-tisza-kiemelese-szeged-foto-mti-mathe-zoltan.jpg

Sikerült a Szőke Tisza kiemelése Szegeden

A folyamat néhány technikai probléma miatt a tervezetnél hosszabbra nyúlt, de a hajótest jól viselte a mozgatást.
MTI, Címkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2020. január 26.


hirdetés

Sikerült a Szőke Tisza gőzös kiemelése Szegeden, a hajó csütörtök reggeltől vasárnap délutánig partra vontatása során Magyarországon még korábban nem használt technikai megoldásokat alkalmaztak.

A kétkéményes gőzhajó 2012-ben süllyedt el a Tápéi-öbölben, a 300 tonnásra becsült tömegű roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A kiemelést komoly előkészítő munka előzte meg, a többi közt 15 felfújható ballont gyártattak, melyek tíz méter hosszú és másfél méter átmérőjűek, egyenként akár 80 tonna teherbírásúak.

Ezek közül kettőt átfűztek még a folyómederben álló, a parthoz vontatott test alatt, majd a ballonokat felfújva emelték meg a hajó a szárazföld felé álló tatját. Ezután kezdődött el a hajó partra vontatása a gépházban kialakított konzolhoz rögzített drótkötelek, csigasorok, nagy teljesítményű csörlők, és a test alá rakott ballonok segítségével. A munkálatokban mintegy harminc ember vett részt, több munkagéppel.

Heizler Tamás, a kiemelést végző MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője elmondta,

a folyamat néhány technikai probléma miatt a tervezetnél hosszabbra nyúlt, de a hajótest jól viselte a mozgatást, ehhez azonban szükség volt arra, hogy néha centiről-centire mozgassák a több száz tonnás testet.

hirdetés

A szakember közölte, a Szőke Tiszát a parttól távolabb helyezik el, és hamarosan elkezdődik a test kitakarítása. A hetekig vagy hónapokig tartó munka után tudják felmérni, pontosan milyen állapotban van a hajó. Az már az első bejárások alapján kiderült, a Szőke Tisza legkomolyabb műszaki értékének számító háromhengeres, 800 lóerős gőzgép jól átvészelte az elmúlt évtizedek megpróbáltatásait, de az még a szakembereket is meglepte, hogy a berendezés néhány eleme a víz alatt töltött évek ellenére is megforgatható.

A legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajó 2017 decemberében került a Hajózásért Alapítvány tulajdonába, amit kifejezetten a Szőke Tisza megmentésére hozott létre Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója, valamint Portás Csaba, az ügyért évek óta elkötelezett hajózási szakember. A Szőke Tisza a Ganz-hajógyár újpesti üzemében készült el 1917-ben, a több mint 77 méteres kétkéményes gőzös akkor a IV. Károly nevet kapta. A hajó a monarchia felbomlását követően a Sasra, majd 1930-ban Szent Imrére keresztelték át.

A gőzös a II. világháború alatt Ausztriába került, csak 1947-ben érkezett vissza Magyarországra. Az 1950-ben Felszabadulás nevet kapó hajót 1957-58-ban újították föl és építették át sétahajóvá. 1976-ban vonták ki a forgalomból, ezt követően állóhajóként üzemelt a fővárosban, két évvel később került Szegedre, ahol az 1980-as években étteremként, majd diszkóhajóként működött. A leromlott állapotú hajót 2000-ben vontatták a Tápéi-öbölbe, ahol 2012-ben elsüllyedt.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyito.jpg

4 tipp a szegedi bakancslistádra: gyönyörű épületek, melyek Európában is egyedülállóak

Különös története van a város legrégebbi tornyának, melyet egy másik toronyban rejtettek el. De itt van Európa egyik legszebb zsinagógája és híresen szépek a szecessziós épületei.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 04.


hirdetés

Szeged belvárosában sok szép épület található, közülük több is ikonikussá, a város jelképévé vált. Sorsuk is érdekes, sokszor kalandos, sőt rejtélyes volt. Ha ellátogatsz a Napfény városába, akkor szánj rá egy napot, és látogasd végig a méltán híressé vált épületeit, melyeknek nem csak a látványa, de a múltja, és valaha benne élők története is izgalmas.

1. Szeged legrégebbi épületét véletlenül találták meg – egy másik toronyban volt elrejtve

Regényes múltja van a város egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A település legidősebb épülete a 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része. Ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik. Alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti. Írásunkban azt is eláruljuk, milyen rejtélyes módon került elő a torony, és mit tett érte Móra Ferenc:

2. A Fekete ház sokat látott falai még a nagy tiszai árvíznek is ellenálltak

hirdetés

Szeged egyik érdekes, szép épülete a Somogyi utca sarkán álló Fekete ház, amely ma múzeumi kiállítóhelyként működik. Ám kalandos élete volt az épületnek, amelyről a benne található kiállítás is mesél. A szegedi nagy árvizet is átvészelő házat Mayer Ferdinánd a jómódú szegedi vaskereskedő építtette családjának. Az angol gótika és a romantika stílusjegyei érdekes megjelenést kölcsönöznek neki. Az épületben több kiállítást is láthatsz, melyek elkalauzolnak a régi korokba, és több híresség személyes tárgyait is megnézheted. Hogy miért kapta a Fekete-ház nevet, ezt is megtudhatod írásunkból:

3. A világ negyedik legnagyobb, Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógájának minden részlete egy történetről mesél

A ma már kulturális célokat is szolgáló Új zsinagóga kimagasló méretei, a díszes kupolája, tornyai már messziről is odavezetik az embert. Ez Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. Az épületet Baumhorn Lipót tervezte és az általa épített 22 zsinagógából ezt a mór-arab-mediterrán elemekkel elegyített szecessziós stílusú épületet tartják a legszebbnek. A kupolaablak és a zsinagóga összes színes üvegablaka Róth Miksa műhelyében készült. Itt minden részletnek fontos szerepe van, minden elemnek jelentése van, és ezek egész történeteket mesélnek el. Hogy miről, azt cikkünkből megtudhatod:

4. A szecesszió városában közel ötven csodás épületben gyönyörködhetsz

Szeged – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen közel ötven szecessziós épület, vagy épületrész található itt, amelyek ezt a különös stílust képviselik. A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. A Reök-palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik. A gyönyörű Ungár-Mayer-féle palotán kívül látványos a mozaikképeiről is híressé vált Református Palota, de sok bérház, lakóház, egyházi intézmény, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés is készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényükben pompáznak. Nézd meg milyen csodálatosak, és cikkünkből sok érdekességet is megtudhatsz róluk:


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!